Az elmúlt időszakban a minisztérium és a bankszövetség között több alkalommal intenzív és konstruktív szakmai párbeszéd zajlott a piaci hitelezés ösztönzése érdekében. Ebbe illeszkedik a minisztérium szakértői által a múlt hét elején elindított szakmai vita is.
A szakmai vita középpontjában az állt, hogy a banki hitelek szempontjából meghatározó 3 hónapos BUBOR kamata és az azonos lejáratú Diszkont Kincstárjegy (DKJ) hozama lényegesen szétvált - amire az elmúlt 20 évben nem volt példa -, ezzel zavart okozva a pénzpiaci termékek árazásában. Lehetőség nyílt volna referenciakamatként az alacsonyabb DKJ hozamszint alkalmazására. A banki gyakorlat ugyanakkor a piac által ismert, általánosan használt és magasabb kamatszinten lévő BUBOR-t alkalmazza.
A Magyar Bankszövetség az NGM jelzésével összhangban elfogadta, hogy e két alapvető referenciakamat között szétválás történt, amely helyzet megoldására konstruktívan reagált. Világossá tette, ahogy a kormány és a piac, úgy a bankszektor számára is kedvezőtlen környezetet jelent a magas kamatok miatti alacsonyabb hitelkereslet és beruházási aktivitás. A bankszövetség a kamat-szétválás kezelése érdekében felvetette, hogy a bankok önkéntes csatlakozása alapján vállalnák, hogy a vállalati ügyfelek számára a forint alapú piaci hiteleket átmeneti időszakra "akciósan" kínálják, ami a gyakorlatban érdemi hitelkamat-csökkentést jelenthet - közölte az NGM.
A kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa a gazdasági növekedést, amelyhez a megoldást ugyanakkor csak az jelentheti, ha a bankok a következő 3 hónapban olyan új vállalati hitelszerződéseket köthetnek, amelyek esetében a BUBOR feletti kamatfelárat 0 százalékos szintre csökkentik. Ez a felár a hitel folyósításától számított 6 hónapig marad 0 százalékos szinten, majd ezt követően visszaállhat a normál szintre.
