A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 577 900 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 398 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 587 500 forint volt a hónapban, illetve a piaci folyamatokat jobban megragadó versenyszférai, vállalatokat magában foglaló területen 599 200 forint volt az átlagkereset a hónapban.

Az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 16,6 százalékkal nőtt, a nettó reálbérek pedig 6,6 százalékos csökkenést mutattak a hónapban, az erőteljes inflációs folyamatok látható nyomot hagynak a bérnövekedésen.

A bérdinamika – és az infláció - alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 15,7 százalék volt a hónapban az előző havi 17,3 százalék után. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 0,8 százalékos növekedés mutatott éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint – közölte Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal szerdán megjelent adatai után.

Kilátások

Az elemző szerint folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, de a tavaly év végéig látott hónapról-hónapra gyorsuló spirál egyelőre mérsékelten lassulni látszik a rendszeres bérek esetében, amiben a megjelenő bázishatások is szerepet játszanak – az átlagbér növekedés viszont gyorsult -. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan érthető a folyamat elindulása, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek.