A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 531 200 forint volt a teljes munkaidőben, a munkáltatók teljes körénél foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 366 400 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 539 900 forint volt a hónapban.

Ahogy arra Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is rámutatott, az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 0,8 százalékkal nőtt a bázishatást figyelembe véve, a nettó reálbérek pedig 7.8 százalékos csökkenést mutattak a hónapban – kiszűrve a bázishatást -, az erőteljes inflációs folyamatok egyértelmű nyomot hagynak a bérnövekedésen.

A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 17,3 százalék volt a hónapban az előző havi 17,3 százalék után. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 0,9 százalékos növekedés mutatott éves alapon a munkáltatók teljes körénél, így továbbra is meghaladja a pandémia előtti csúcsát a szint.

Az elemző szerint folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon – a februári bázishatás torzításától megszűrt rendszeres bérek esetében -, de a tavaly év végéig látott hónapról-hónapra gyorsuló spirál egyelőre mérsékelten lassulni látszik a bázishatások megjelenésével, a reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek.