A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szerint rendkívül fontos, hogy az egyes okos megoldásokat szigorúan a vonatkozó adatvédelmi és munkajogi szabályokkal összhangban kell alkalmazni, és a kapcsolódó adatokat kizárólag a feldolgozás céljának eléréséhez szükséges mértékben szabad gyűjteni és felhasználni. Amennyiben lehetséges, a szükségtelen személyes adatgyűjtés és feldolgozás csökkentése miatt javasolt az adatok minél nagyobb mértékű anonimizálása. Az adatgyűjtésről szóló értesítés, a jogosulatlan használat elleni védelem, és az adatok megfelelő tárolása talán soha nem volt olyan fontos, mint most.
Ugyanakkor ahhoz, hogy az okosmegoldások valós segítséget tudjanak nyújtani a járvány elleni védekezéshez, az adatvédelmi szabályoknak is tükrözniük kell azt, hogy az egészség védelme egyre nagyobb prioritást élvez a modern társadalmak körében és a két védendő érdek közötti egyensúly megteremtése nem elképzelhető a jogalkotók megfelelő segítsége nélkül.
Okos irodai funkciók szerepe a járványt követően
Az okosfunkciókat illetően már jelenleg is számos ötlet áll rendelkezésre, melyeket alkalmazni lehetne egy „járványbiztos” irodaház kialakításánál. A repülőterekhez hasonlóan hőkamerák mérhetnék az irodai dolgozók hőmérsékletét az épületbe történő belépésnél, kiszűrve az esetlegesen fertőzött személyeket. Az egyes helyiségekben érzékelők követhetnék nyomon, hogy a dolgozók megfelelően és megfelelő ideig mossák-e a kezüket. Továbbá egyre nagyobb szerepet kaphatnak a hang és/vagy okostelefon vezérelt megoldások, melyek minimálisra csökkentik a kockázatát annak, hogy a fertőzések a felvonógombok, ajtófogantyúk és villanykapcsolók érintésén keresztül terjedjenek.
Ugyanígy minden eddiginél nagyobb prioritást élvezhet majd a páratartalom megfelelő és programozott szabályozása, vagy akár az okos alapokon működő takarítás, ahol technológia megoldások figyelmeztethetnek arra, ha az iroda egy területe a gyakori használat miatt fertőtlenítést igényel.
“Az okos irodák akár a munkatársak közötti távolságok betartásában is segíthetnek. A megfelelő alkalmazások valós időben tájékoztathatnak arról, hogy az iroda mely részei biztonságosak, és mely helyiségeket érdemes kerülni túlzsúfoltság miatt. Az állandó térfigyelés hozzájárulhat a szükséges sűrűségszintek fenntartásához és az irodán belüli terek egyenletes felhasználásához.” – emelte ki Ungár Attila, a Lakatos Köves és Társai ingatlan szakjogi partnere.
Az okos megoldások ugyanakkor nemcsak arról gyűjthetnek adatot, hogy hogyan és hol dolgozunk az irodán belül, de az úgynevezett kontakt követő alkalmazások segítségével arról is, hogy az irodán kívül kapcsolatba kerültünk-e fertőzött személlyel. A nagy tech cégek által lefejlesztett, kontaktkövető alkalmazások beépítése az irodai okos megoldások közé egy abszolút reális lehetőség.
Problémák a „járványbiztos” okos megoldásokkal
Ezeknek a megoldásoknak a leginkább aggasztó “mellékhatása” az, hogy működésük érdekében elkerülhetetlenül nagy mennyiségű személyes adatot gyűjtenek, kezelnek és tárolnak, amely adatvédelmi szempontból jelentős kitettséget jelent.
“A belépés során történő hőmérsékletellenőrzés magában foglalja a dolgozók egészségügyi adatának gyűjtését és kezelést, amely a vonatkozó szabályok alapján különleges adatnak minősül, így erősen védett, szenzitív adat. Az ilyen adatok felhasználása csak bizonyos esetekben megengedett, például akkor, ha egy magasabb, védendő érdek indokolja a felhasználást és teljesülnek a jogszabályban előírt arányossági követelmények. A másik oldalon ugyanakkor, a munkáltatók kötelesek olyan munkakörnyezetet biztosítani a munkavállalók számára, amely nem veszélyezteti az életüket és az egészségüket. A két védendő érdek, vagyis a személyes adatok védelme és az egészség védelme közötti határ meghúzása a jogalkotók feladata lesz, figyelembe véve azt is, hogy az egyensúly a járvány következményeire tekintettel az utóbbi felé tolódhat el.” – véli Ungár Attila.
A kontaktkövető alkalmazások adatvédelmi kockázata, hogy nemcsak gyűjtik, felhasználják és tárolják a felhasználók személyes adatait, hanem azokat sok esetben továbbítják is az egyes hatóságok vagy éppen a szoftvert fejlesztő cégek felé. Jelenleg az említett alkalmazások használata önkéntes alapú, ami azt is jelenti, hogy a felhasználóknak előzetesen hozzá kell járulniuk az adatkezelés feltételeihez. Azonban előfordulhat, hogy az ilyen alkalmazások telepítését az okos irodába való belépés feltételeként írhatják majd elő.
Adatvédelmi szempontból ugyanilyen aggályos a dolgozók irodai tevékenységének munkaidő alatti megfigyelése különböző nyomon követési és videó megoldásokkal, hiszen mindez olyan adatokat is tartalmazhat, amelyből egyértelmű következtetés vonható le az adott személy magánéletére vonatkozóan (például politikai vélemény, vallási meggyőződés, böngészési előzmények stb.).
