Hozzátették, hogy a fővárosi otthonteremtők első lakásukra átlagosan 44 millió forintot költenek, a megvásárolt ingatlanok pedig átlagosan 52 négyzetméteresek. A vidéki lakásvásárlóknál átlagosan csaknem 34 millió forintból is megoldható az első ingatlan szerzése, ami a budapestinél jóval nagyobb, 84 négyzetméteres otthonokhoz segítette a Duna House ügyfeleit.

Jelezték ugyanakkor, hogy a vidéki területeken vármegyénként eltérő összeg szükséges az első lakás megvásárláshoz: az érintettek Kelet-Magyarországon 18,3-38,4 millió forint közötti értékben szerződtek első lakásukra, míg ugyanerre a célra a nyugati országrész vármegyéiben átlagosan 23,7-31 millió forintos, míg Pest vármegyében az érintettek 43,3 millió forintos átlagos kiadásra készülhetnek.

Arra is kitértek, hogy az első otthonukra szerződő, fővárosban letelepedő vásárlók harmada a 20-30 év közötti korcsoporthoz tartozik, több mint negyedük a 30-40 éves korosztály képviselője, miközben az előbbi két kategóriába tartozók 31-31 százalékkal vannak jelen a vidéki ingatlanvásárlók között.

A közlemény idézte Benedikt Károlyt, a Duna House PR és elemzési vezetőjét, aki elmondta az első lakást vásárlókat a csökkenő kamatpálya és a javuló gazdasági helyzet mellett a 10 százalékos önerő lehetősége, valamint esetlegesen a CSOK Plusz és a hozzá tartozó részleges tartozás-elengedés, valamint az illetékmentesség is támogathatja az ingatlanszerzés során.

A Duna House tranzakciószám-becslése alapján arra is rámutattak, hogy már 42 százalékkal több magyar ingatlan cserélt tulajdonost eddig idén 2023 azonos időszakához képest. Az ingatlanközvetítő értékesítési adatai és a vevői motivációt vizsgáló felmérés szerint pedig megjegyezték, hogy idén a befektetési céllal vásárlók, a nagyobb ingatlanba költözők, valamint az első ingatlanjukat szerzők mozgatják a hazai ingatlanpiacot. (MTI)