Bár sok lakás esett át felújításon az elmúlt évtizedben, és a teljes magyar lakásállomány állapota összességében javulni fog a 2018-ban és 2019-ben megjelenő több tízezer új lakásnak köszönhetően, sok lakóingatlanra fér rá a korszerűsítés – derül ki az ingatlan.com átfogó elemzéséből. A kutatásban az ingatlanhirdetési portál 2008 és 2017 között a magánszemélyek és ingatlanközvetítők által feladott több mint 1 millió ingatlanhirdetés alapján vizsgálta a piacra kerülő lakások állapotát, és vetette össze a KSH Mikrocenzusának tíz évre vonatkozó lakásfelújítási adataival. Utóbbiakból kiderül, hogy 10 év alatt ugyan a magyarországi lakások 80 százalékában történt festés, de burkolatcsere vagy külső tatarozásra már kevesebb mint a felében került sor. Konkrét energiamegtakarítást is eredményező – például hőszigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével járó – felújítást a lakások alig negyedében végeztek. Az ingatlan.com adataiból kiderül, hogy az elmúlt 10 évben a teljes lakásállományból inkább a jobb állapotú ingatlanok kerültek eladósorba.
Az elmúlt 10 évben az országos átlagban a kínálati piacon megjelent eladó lakások felét, 44 százalékát hirdették jó állapotúként. Az újszerűnek mondott lakások aránya 20 százalékos, ugyanakkor a közepes állapotúaké 11, a felújítandóké 7-8 százalékos volt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint 10 év alatt, a teljes lakásállományra vetítve, viszonylag kevés teljes körű, a fűtési rendszert is érintő felújítás történt a lakásokban. „Ha a kínálati piacon megjelent lakásokat nézzük, összességében elmondható, hogy a teljes lakásállományon belül minimum több százezres, de akár milliós nagyságrendű a közepesnél rosszabb állapotú vagy felújítandó lakások száma” – ismertette az elemzés eredményeit Balogh László. Az is kiderül az ingatlan.com adataiból, hogy a nagyvárosokban a legnagyobb a jó állapotúak aránya: Budapesten 49, a megyei jogú városokban 45 százalékos, azaz valamivel az országos átlag feletti. A vidéki kisebb városokban és községekben 40 százalék alatti a kínálati piacon jó állapotúként megjelent lakások aránya. Az is látható, hogy a községekben a lakások 23-25 százaléka, azaz majdnem minden negyedik lakóingatlan közepesnél vagy annál rosszabb állapotban van.
Nagy területi különbségek
A területi különbségek igazolják a hivatalos adatokat abból a szempontból, hogy az adott régióban elérhető lakások közül Nyugat-Magyarországon volt a legtöbb új lakás a kínálatban, az arányuk több mint 10 százalék, szemben a 6 százalékos országos átlaggal. „Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 10 ezer főre jutó újlakás-építésekben Győr-Moson-Sopron megye messze kiugrik az országos átlagból” – tette hozzá Balogh László. A legtöbb közepes vagy felújítandó lakást a dél-dunántúli és észak-magyarországi községekben hirdették meg az utóbbi 10 évben, arányuk közel 30 százalékos volt.
A szakember szerint lényeges szempont az is, hogy az eladók sokszor jobbnak látják vagy jobb állapotúnak tüntetik fel a lakást. Szintén fontos tényező, hogy azokon a településeken, ahol jelentős az újszerű vagy jó állapotú lakások aránya, a közepesnél rosszabb állapotú lakások kevésbé piacképesek a piacon. Balogh László szerint egy-egy lakásfelújítás megtérülő beruházás lehet, ráadásul az utóbbi években erősebb lett a kereslet a jobb állapotú lakások iránt. Ugyanakkor az építőiparban kialakult munkaerőhiány, az építőipari alapanyagok drágulása miatt ma már egy lakásfelújítás jóval többe kerül, mint az elmúlt években, ezért fontos a piaci körülményeket felmérni a beruházás előtt.
