A litván nemzeti bank által frissen közzétett adat a legsúlyosabb visszaesést jelzi 1992 óta: a litván gazdaság akkor - a Szovjetuniótól való elszakadása az ipar összeomlását hozta magával - 21 százalékkal zsugorodott.

Az éves előrejelzést már többször lefelé módosította Vilnius, januárban még csak 4,9 százalékos visszaeséssel számoltak, májusban már 15,6 százalékkal, most pedig már a kritikus 20 százalék közelébe került a mutató. (Az államadósságok árazásában is a balti államok álltak legrosszabbul.)

A litván hatóságok szerint a borús kilátások elsősorban az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom visszaesésére vezethetők vissza. A központi bank előrejelzése szerint Vilnius 2010-ben is recesszióban lesz még, de akkorra már csak 5 százalék körüli negatív mutatóval számolnak.

A visszaesés azért is különösen drámai, mert a kis balti ország egészen a gazdasági krízis kirobbanásáig rendívül jó gazdasági mutatóival vívta ki a többi ország elismerését, „balti tigrisként", 2006-ban 7,8; 2007-ben 8,9; 2008-ban pedig 3 százalékos gazdasági növekedést produkált, amikor is megfordulta korábbi kedvező tendencia. Litvánia mindeddig elzárkózott egy lehetséges IMF-EU kölcsön felvételétől, azonban legutóbb Dalia Grybauskaite - aki nemrég cserélt brüsszeli biztosi székét a litván elnöki székre - már nem fogalmazott ennyire elutasítóan. Az új elnök szerint ha az ország nem jut megfelelő tőkéhez a külföldi piacokról, akkor kénytelen lesz megfontolni egy ilyen hitel felvételének lehetőségét.