Az EY előrejelzése alapján az eurózóna GDP növekedése a tavalyi 3,3 százalékról idén nullára csökken, és 2024-re éri el a 2 százalékos értéket. 2022 október és 2023 március között 0,7 százalékos csökkenés várható, ami rövid és enyhe gazdasági visszaesést vetít előre az övezetben.
A visszafogottabb gyengülés mögött az erős munkaerőpiac, a nyersanyagárak jelentős csökkenése, valamint a kormányok gazdaság- és fogyasztóvédelmi intézkedései állnak. A puhább recessziót azonban csak lassú fellendülés követi, mivel a megemelkedett energiaárak továbbra is fékezik a növekedést. Ennek hatásait leginkább Magyarország, Csehország, Románia, Horvátország, Olaszország és Németország érzi meg.
„A kihívásokkal teli gazdasági helyezben a vállalatoknak érdemes kiaknázni a rendelkezésre álló, kedvezményes hazai forrásokat, mint amilyen a Széchenyi Kártya Program, a Gyármentő beruházási hitel-, illetve likviditási garanciaprogram, a Zöld Finanszírozási Program, vagy a február elején indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. Azok a társaságok fognak hosszú távon talpon maradni, amelyek a kedvezményes forrásbevonás mellett a működési hatékonyságot is előtérbe helyezik, ami sok esetben beruházás nélkül is megvalósítható tapasztalt külső szakértők bevonásával” - hangsúlyozta Kálmán László, az EY Stratégia és Tranzakciós üzletágának partnere.
„Az idei év komoly átrendeződést hozhat a magyar piacon is, ami kiváló lehetőséget teremt a tőkeerős vállalkozásoknak arra, hogy cégfelvásárlásokkal megszilárdítsák pozícióikat. A válság ellenére a szervezeteknek még nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a fenntarthatóságra, mivel a pénzintézetek szűkülő forrásaikat egyre inkább a zöld projektek finanszírozására fordítják” – tette hozzá.
