Az Európai Monetáris Tanács korábbi első embere a Budapesti Értéktőzsde meghívásának eleget téve vállalkozott a jelképes és kiemelkedő személyiségeknek fenntartott ünnepélyes aktusra, a kereskedés-indításra, illetve arra, hogy kézjegyével lássa el a BÉT emlékkönyvét, valamint beszédet mondjon és válaszoljon a pénzügyi, tőkepiaci újságírók kérdéseire. A kedd reggeli rendezvényen ez utóbbinak, az újságírók kérdéseinek volt igazi aktualitása, mivel a csengetési ceremóniával egy időben érkezett a hír az Államadósság Kezelő Központtól, miszerint az állampapír piaci helyzetre tekintettel felfüggesztették az elsődleges forgalmazói árjegyzést egész délelőttre. A piacnak – a megelőző néhány napi események, főleg a kamatemelés és következményei miatt – nem voltak elképzelései a hozamszintekről, arról, hogy milyen árkülönbséggel lehet venni, illetve eladni. Lámfalussy Sándor, az Európai Monetáris Tanács egykori elnöke, Belgiumban élő közgazdász professzor kijelentette: nem kíván napi monetáris kérdésekről beszélni, így hiába érdeklődtek tőle a jegybanki kamatemelésről, az EU-s 2 százalék körüli, illetve a magyarországi 12,5 százalékos alapkamat fenntarthatóságáról. Ehhez képest nem ítélte megválaszolhatatlannak azt a kérdést, amelyik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó törvénymódosítás milyenségét tudakolta. Kijelentette, nem tartja szerencsésnek a jogszabály módosítás kidolgozásának, procedurájának módját, illetve fenntartással fogadja a tartalmát is, mert a konzultációkról, illetve az átláthatóság kritériumáról véleménye szerint itt sem gondoskodtak. Mint ahogy az Európai Unióban is alkalmanként probléma ez – derült ki az ottani pénz- és értékpapírpiaci szabályozás négy lépcsős, Lámfalussy Sándor nevéhez köthető szabályzatának kidolgozása során. Budapesten sem konzultáltak a törvénymódosítással érintett intézményben, illetve azokkal, akiket meg még érint a tervezett változtatás. A közgazdászprofesszor egy amerikai mondásba sűrítette bírálata lényegét: „Ha nem működik rosszul, ne akard megjavítani”.