Fellendülhet egy viszonylag kevesek által használt pénzügyi szolgáltatás, a nem lejárt követelések megvásárlásának az intézménye. A gazdasági tárca a Lánchíd Faktoring Program elindításával – az idén 700 millió forintnyi pénz kamattámogatásra fordításával – lehetővé teszi a legkisebb hazai vállalkozásoknak, hogy likviditásukat javítsák, azaz követeléseiket az ezzel foglalkozó pénzügyi szolgáltató cégeknek eladják.

A mikro és kisvállalkozások évi 5 százalékpont mértékű, egy év alatt legfeljebb 3 millió forint összegű kamattámogatást kaphatnak, ez utóbbi összeg – ismertette Bíró Fruzsina, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese – akár egy 60 millió forintos állomány finanszírozásának lehet az alapja. A Lánchíd kamattámogatást (véletlenül sem azonos a közel egy évtizeddel ezelőtt indított befektetési pilótajátékkal, melyet ugyanezen a néven ismert meg az ország – a Szerk.) maximum 90 nap lejáratú számlák faktorálásához, illetve legfeljebb az előleg átutalásától számított 90 napig lehet igénybe venni.

A gazdasági tárca nevében a programban szereplő – pályáztatás után kiválasztott – faktor cégek szerződést kötnek a jelentkező vállalkozókkal, mégpedig ez év utolsó napjáig. Ez a művelet gyakorlatilag azt jelenti, hogy a támogatást igénylő ügyfél nyilatkozatot ír alá, amelyben elfogadja a feltételeket. A minisztérium bejelentette, hogy húsz faktorcég és bank vesz részt a Lánchíd programban. Vagyis őrajtuk keresztül érhető el a pénzügyi szolgáltatás, amelynek a kamatlábakat és a faktordíjakat tekintve három kategóriája van. A legjobb minősítésű adósokkal – azaz az A kategóriás cégekkel – szembeni követelések esetén a pénz ára maximum Bubor+4 százalék lehet, az ügyfélnek tehát Bubor-1 százalék mértékű kamatot kell fizetnie. A B kategória esetén a kamat maximum Bubor+5 százalék, tehát az ügyfél a Buborral egyező mértékű kamatot kell lerónia. A C kategóriájú adósokkal szembeni követelések esetén a minisztérium nem szabott meg felső határt, de az állami támogatás itt is dukál, azaz 5 százalék. A GKM-ben nyilvánosságra hozták, hogy az ügyfél mindaddig nettó – tehát az állami támogatással csökkentett – kamatot fizeti a faktorcégnek, amíg az ügyfélnek nincs köztartozása, mivel ezalatt a kamattámogatást a tárca a faktorcégnek folyósítja.

A Piac & Profit kérdésére válaszolva Apatini Kornélné helyettes államtitkár elmondta, hogy a faktoring program nem a Széchenyi kártya kritikája, már csak azért sem, mert ez utóbbi legfeljebb 5 millió forintnyi finanszírozást tesz lehetővé. Rédei Jánosné, a Magyar Faktorszövetség elnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy ügyfeleiknek csak egy meghatározott része sorolható a mikro és kisvállalkozások közé, így üzleti értelemben semmiképpen sem zavaró, hogy alapvetően egységes feltételekkel és díjakkal nyújtják a szolgáltatásokat. Ellenkezőleg, a faktorcégek forgalmuk növekedését várják a kamattámogatás alkalmazásától. Egyébként pedig olyan áron kapják a pénzt e kisvállalkozások, mint amilyenen piaci viszonyok között csak a multik juthatnak forráshoz a bankoktól.

A szabályok némiképp változhatnak az európai uniós csatlakozást követően, de addig mindenképpen igénybe vehetik belföldi szállítási szerződésekre, vállalkozási, megbízási, fuvarozási szerződésekre. De export esetén nem élhetnek ezzel a lehetőséggel a vállalkozások.