A kintlévőségek kezelésében a törlesztési szokások sokat változtak az elmúlt 5 évben: a csekkes fizetések aránya jelentősen csökkent a nem jogi szakaszban lévő ügyeknél, míg a banki utalások aránya ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett. Bár még mindig a csekkes fizetés a legnépszerűbb fizetési mód: 2010-ben 83,37 százalék fizetett sárga csekken, míg 2015-ben már csupán 59,90 százalék választotta ezt a fizetési módot. A csekkes fizetés visszaszorulásával párhuzamosan nőtt az elmúlt 5 évben a banki átutalások aránya. A nemjogi szakaszban lévő befizetések 38,79 százaléka érkezett banki átutalás formájában tavaly, míg 2010-ben még csak 15,88 százalék volt ez az arány.
A kutatás külön is megvizsgálta a nők és a férfiak fizetési szokásait annak alapján, hogy a leginkább személyhez kapcsolódó szolgáltatás, a mobiltelefonhoz kapcsolódó tartozásokat hogyan törlesztik az adósok. A befizetések 51 százalékát a férfiak, míg 49 százalékát nők teljesítették. A férfiak átlagosan 17 148 forintot, míg a nők valamivel kisebb összeget, 14 814 forintot törlesztenek egy-egy befizetés alkalmával. Ebből az látszik, hogy mobiltelefonos díjtartozások esetén nincs igazán jelentős különbség a két nem tartozásainak összege között.
A kintlévőség-kezelő vállalatok és az adósok közötti kapcsolattartás módjai közül továbbra is a postai levél a leggyakrabban használt forma, ám a vállalatok lehetőségeikhez mérten használják a telefonos és e-mailes kapcsolattartást is.
