Karagich István szerint nem csupán öngondoskodási öngyilkosság, de rövid távon is rendkívül kockázatos most befektetlenül a bankszámlán vagy például látra szóló bankbetétben tartani a pénzünket. Nem csak a pénzügyi termékek összetételét érdemes széles palettán megválogatni, hanem a befektetések földrajzi orientációját is meg kell nézni.

Még az inflációkövető állampapírok sem tűnnek késői befektetésnek, hiszen a másodpiaci hozamemelkedés után az 5-6 év hátralévő futamidővel bíró papírok jelenleg például 8 százalék feletti éves kamattal érhetőek el.

“A pénzügyi tudatosság és a megalapozott szakmai információk beszerzése kulcsfontosságú a következő időszakban. Ne legyünk restek pénzügyi szakemberekhez fordulni! Minden eddiginél nagyobb jelentősége lesz, hogy ki milyen tanácsadókra hallgat. Nem csak a privátbanki szolgáltatók ügyfeleinek kell energiát fektetniük a pénzügyi tervezésbe, a bankok már a 10-30 milliós megtakarítási sávban is örömmel partnerek a prémium banki ügyfeleknek, hogy kellően szofisztikált ajánlatokat tegyenek. Most nem csak az lesz bajban, aki nem ismeri ügyfelei igényeit mélységeiben, hanem azok az ügyfelek is, akik nem keresik a szakértő segítséget!” - teszi hozzá Karagich István, aki a Forbes hasábjain alig két héttel ezelőtt 380-as árfolyamnál előre figyelmeztetett, 420 forintos euró árfolyamot prognosztizálva rövid távon, hogy nincs már messze a dollár-euró paritás sem.

Ugyan a legtehetősebb réteg is érzi persze az infláció negatív hatásait, de messze nem annyira, mint a magyar társadalom kilenctizede. Magyarországon ugyanis a pénzügyi eszközök értékének 62 százaléka a legfelső vagyondecilis, azaz a leggazdagabbak tulajdonában van. Jelenleg ez a 398 ezer háztartás birtokolja például a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát.

A vagyonkezelők az elmúlt években passzív befektetési stratégiával, indexkövető alapok révén is tisztes reálhozamot tudtak produkálni ügyfeleiknek, ennek a korszaknak most nagyon úgy tűnik, vége. „Az aktív vagyonkezelés időszaka jön” - állítja Karagich István.