A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt héten újabb 50 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot, az 5,85 százalékos szint azt jelenti, hogy 2 hét alatt 1,25 százalékponttal drágult a jegybank irányadó mutatója. Ezzel a régióban a legmagasabb kamatszintet Budapest kínálja. A döntés láthatóan jótékonyan hatott a forint árfolyamára, az emelkedő kamat miatt egyre kevésbé éri meg a forintgyengülésére játszó (short) pozíciókat felvenni a piacon. Ezt a versenyt tehát – egyelőre – nyeri a jegybank.
Nem tartják a lépést az MNB-vel a bankok
A másik oldalon viszont az irányadó kamat folyamatos emelkedése miatt egyre komolyabb problémák várhatóak a lakáshitelek piacán. A piaci folyamatok alapján a money.hu szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a hitelkamatok emelkedése a béremelkedést is felzabálja.
A szeptemberi átlagbérből egy átlagos adós a hitelfél szabályokat betartva még 23,3 milliós hitelt tudott felvenni. Március elején ugyanakkor már a legjobb ajánlat is 8,2 százalékkal kisebb 21,4 hitel felvételét teszi lehetővé ugyanakkora bérből. A helyzet tovább fog romlani, hiszen a bankok zöme az elmúlt 2 hét drasztikus kamatemelését csak a következő hetekben – jellemzően április elején – fogja beárazni hiteltermékeibe.
Mindez annak ellenére igaz, hogy a bankok egyelőre messze alulteljesítők abban a tekintetben, hogy milyen mértékben emelik hitelkamataikat. Vegyük a legfrissebb példát. A jövő hétfőtől egységesen minden 5 éves kamatperiódusú hitelének kamatánál 30, a 10 éves kamatperiódusú és a fix 15 éves futamidejű ügyleteknél pedig 20 bázispontos emelést hajt végre az Erste Bank. Ez az emelés ugyanakkor szinte bizonyosan a kamatfelár további csökkenését eredményezi majd, hiszen február 14., a bank legutóbbi emelése óta a bankközi piacon az 5 éves kamatfelár (BIRS) 109, a 10 éves 91 bázisponttal lett magasabb.
Az MNB hitelezési jelentésében maga is jelezte, hogy a historikusan mélyponton lévő, 1 százalékos, vagy annál is kisebb kamatfelárak nem tarthatóak sokáig. Ugyanakkor a money.hu értékelése szerint, amíg a bankoknak folyamatosan le kell követniük az irányadó kamat emelkedését, nincs módjuk a kamatfelár növekedésére. Ennek oka az, hogy a kamatemelés miatt így is szűkül a hiteligény a lakosság körében: többen visszatáncolnak a hitelfelvételtől, mások esetében pedig a hitelezhetőségi korlát lesz egyre keményebb.
Szűkül a kereslet, akcióznak a személyi hiteleknél
A hitelkereslet visszaesése lesz az, ami miatt a személyi kölcsönök piacán sem teszi lehetővé azt, hogy érdemben emelkedjenek a kamatok. A lakosság az emelkedő inflációra válaszul egyébként is visszafogja a fogyasztását, jobban megnézi, mire is ad ki pénzt. Ilyen helyzetben pedig kiváltképp kevesebben akarnak majd hitelből beruházni – még akkor is, ha sejthető, hogy egy előrehozott vásárlásnál kisebb árakkal találkozhatunk, s az is, hogy a személyi kölcsön kamatok is kedvezőbbek lesznek, mint néhány hónap múlva.
A hitelkereslet visszaesését jelezheti az, hogy a Provident március 8-tól egy új, 12 hetes futamidejű hitelt, a Start kölcsönt kínálja új ügyfeleinek. A maximum 200 ezer forintos gyorskölcsön éves kamata 8 százalékos (a Teljes Hiteldíj Mutató 8,3 százalék - épp a februári inflációs mértékkel egyezik meg.)
Persze, azért a kamatemelés itt is megjelenik. Az UniCredit Bank például egy év után nyúlt a stabil kamat személyi kölcsön kamataihoz. A legjobb ajánlat 6,55 százalékról 7,38 százalékra drágult, ráadásul ehhez a korábbi 3,2 millió forint helyett már minimum 6 millió forintot kell felvenni, igaz, a törlesztés 7 év helyett 8 évre is kitolható. Abban viszont nincs változás, hogy a legjobb kamat eléréséhez továbbra is elegendő havi 300.000 forintos jóváírás vállalása, ám megmaradt feltételként a Generali Biztosító csoportos hitelfedezeti biztosítás megkötése is. A felújítási személyi kölcsönnél a kamatok 0,53-0,63 százalékponttal nőttek.
