Nem unatkoznak tavasszal a vállalatok, egyetlen hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy főleg az uniós tagság miatt esedékes adójogszabályokat megismerjék, bevezetésükről, alkalmazásukról gondoskodjanak. Rendhagyó módon ekkor, a kormányzati tervek szerint márciusban kerül a Ház elé a vámkódex, az áfa-törvény, a társadalombiztosítási irányelv, a környezetvédelmi termékdíj, a regisztrációs adó. Csupán a vámkódex mintegy 600 oldalnyi joganyagot jelent. A mostani parlamenti törvényalkotási folyamat során lezárták a 2004-es adószabályozást, azaz döntöttek számos változtatásról a honatyák. Az eredményről, illetve annak hatásáról szakmai fórumon és sajtótájékoztatón adott értékelést a PricewaterhouseCoopers Kft. aszerint is csoportosítva mondanivalóját, hogy mely döntések szolgálják az üzleti szféra fejlődését, s melyek okoznak gondot a cégek gazdálkodásában. A versenyszféra számára előnyös rendelkezés a 18 százalékról 16-ra mérséklődő társasági adó, s a sokat bírált helyi iparűzési adó valamelyest konszolidálódik, miszerint ráfordításként történő elszámolásától függetlenül a társasági adóalap mérsékelhető lesz a helyi iparűzési adó 25 százalékával, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig. Vállalkozóbarátabb, s az uniós gyakorlattal is egyező Erdős Gabriella, a PwC üzlettársa, adószakértője szerint az, hogy a veszteséget korlátlan ideig lehet majd elszámolni. Jelenleg ugyanis csak 5 éves időszakra élhetnek ezzel a lehetőséggel a cégek. Csakhogy akad egy szépséghibája is ennek a passzusnak. Abban az esetben, ha a megelőző két adóév adóalapja is negatív volt, vagy az adóévi árbevétel nem éri el az elszámolható költségek és ráfordítások együttes értékének a felét, az adóévi veszteség elszámolásához meg kell kérni az adóhivatal engedélyét. És itt bizony a jóhiszeműséget kell mérni, azaz szubjektív döntések születnek majd, s ez nem túl szerencsés körülmény. Ugyanígy felemás eredményű újítás, hogy megjelenik a színen az innovációt, kutatás-fejlesztést finanszírozó közteher. A jó célú adónemnek az adóalapja azonban megegyezik a helyi iparűzési adó alapjával, s ráadásul nem az APEH szedi majd be, s ez indokolatlan többletköltséget jelent majd az államnak.

A személyi jövedelemadó törvény eddig is túlszabályozott volt, ezután is az lesz. A cégeknek viszont hasznos, hogy az egyénhez kötött természetbeni juttatások jelentős része ezentúl munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Változatlanul megmarad a reprezentáció természetbeni juttatás jellege. Egyúttal emelkedik az adómentesen elszámolható reprezentáció értéke, s szintén felemelik az úgynevezett üzleti ajándék adómentesen adható értékének határát, mégpedig a jelenlegi 1500 forintról 5000-re. Az adómentesen adható étkezés összege 6000 forintra emelkedik, s a készétel vásárlására szóló, a cégnek adómentes utalvány 3500 forint lehet havonta és dolgozónként. A magánszemélyeknek pedig az jelentheti a könnyítést, hogy amennyiben csak a munkáltatótól és kifizetőtől származik jövedelmük, akkor ezentúl nem kell adóbevallást kitölteniük, azt az adóhatóság kivetéssel állapítja meg. Igaz, ennek érdekében nyilatkozniuk is kell majd a magánszemélyeknek.

A közvetett adók között néhány újszerű is megjelenik januárban, illetve a csatlakozás időpontjában. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény például nem lép teljes egészében hatályba január 1-én. Persze változnak a termékdíj-tételek, számos esetben akár 30-50 százalékkal is. Új adónem és életbe is lép január 1-én a környezetterhelési díj, s érvényes lesz a vizet, a levegőt, a talajt terhelő kibocsátás esetén. A talajterhelés díjával először 2005-ben találkoznak a gazdálkodó szervezetek. A környezetterhelésre „alkalmas” anyagnak számít például a kén-dioxid, a szén-monoxid, a nitrogén-oxid, a higany, a foszfor, a só, a cianidok.

Ugyancsak megismerkedhet a közvélemény az energiaadóval. A tervezett adó mértéke villamos energia esetén megawattóránként 186 forint, földgáz esetén gigaloule-onként 56 forint lesz.