Míg a 2022 januárjáról februárjára mért drágulás átlagosan még 2,1 százalékos volt, addig ugyanez az adat 2023 azonos időszakában 1,7 százalékra mérséklődött.
„Vannak persze kivételek, ilyen például a sokunk által fogyasztott kávé, amely 6 százalékkal drágult januárról februárra” – mutatott rá Héjja Csaba szenior elemző.
A februári adatok szerint a tejtermékek esetében a havi áremelés bőven átlag alatti volt, sőt, a nyers adatokat vizsgálva kiderül, hogy a trappista sajt – amely tavaly rendkívüli mértékben drágult a boltokban – és a tejföl ára is csökkent.
„Utóbbi tendencia folytatódhat a közeljövőben, ugyanis az európai tej- és tejtermékárak a hazainál nagyobb csökkenést mutatnak. Ennek legfőbb oka a tejtermelés bővülése és a keresletcsökkenés miatt mutatkozó kismértékű túlkínálat” – fejtette ki Héjja Csaba.
A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva továbbra is a tej- és a tejtermékek drágultak a leginkább, vagyis hiába lassult az áremelkedés és csökkent némileg egy-egy termék ára, a boltban vásárolt élelmiszerek közül továbbra is ez a kategória jelenti a legnagyobb terhet a háztartások számára.
A tejtermékeknél egy év alatt végbement drágulás 70 százalékos mértékét követik a pékáruk és édességek, valamint a fűszerek 50 százalékkal. A húsoknál azonban valamivel kisebb mértékű, 37 százalékos áremelkedés ment végbe egy év alatt.
