A bitcoin (aminek hátteréről itt olvashat bővebben) forradalmi újítása, hogy lehetővé teszi az elektronikus tranzakciók megbízható harmadik fél nélküli lebonyolítását - írja Szalbot Balázs, a DLA Piper ügyvédjelöltjének legújabb blogbejegyzésében. A bitcoint megelőzően az elektronikus tranzakciókhoz elengedhetetlen volt egy megbízható harmadik szereplő, aki egy adatbázisban vezette a másik két szereplő rendelkezésére álló pénzt. Ilyen megbízható szereplők hiányában könnyedén előfordulhatna akár az is, hogy az elektronikus formában átutalt összeg másolatát az utaló megtartja a számítógépén, ami lényegében lehetővé tenné ugyanannak a pénznek a többszöri elköltését (“double-spending problem”). Erre a problémára jelent megoldást a bitcoin által bevezetett elosztott adatbázis, az úgynevezett blockchain, azaz blokklánc technológia, és a nyilvános kulcsú kriptográfia.
Kriptográfia
A tranzakciók biztonságát az úgynevezett nyilvános-titkos kulcsú kriptográfiai módszerrel (“public-private key cryptography”) garantálja a rendszer. Ez azt jelenti, hogy minden felhasználó rendelkezik egy nyilvános és egy titkos kulccsal. Ha valaki bitcoint akar utalni, akkor azt a fogadó fél nyilvános kulcsához kell címeznie a saját privát kulcsával aláírva. Az aláírás alapján bármely felhasználó számára egyértelműen eldönthető, hogy a küldő fél nyilvános kulcsához tartozó titkos kulccsal írták-e alá, azaz jogosult-e rendelkezni a küldő fél az átutalt bitcoin felett. A felhasználó rendelkezésére álló bitcoin mennyiségének megállapítása, azaz a fedezet ellenőrzése a tranzakciós lánc visszafejtésével, azaz a valaha megtörtént összes beérkező, illetve kimenő tranzakció összesítésével történik. Az aláírások, illetve az “egyenleg” ellenőrzését bármely felhasználó elvégezheti. Mindezek megfelelősége esetén a felhasználó ellenőrzésre további felhasználóknak is továbbítja a tranzakciót, illetve elvégzi az “egyenlegek” frissítését. Ezzel azonban még csak a tranzakció biztonságát garantáltuk, a többszöri elköltés problémáját a blokklánc rendszer oldja meg.
Blockchain
A blockchain, vagy blokklánc egy elosztott adatbázist jelent, ahol minden felhasználó a teljes adatbázist tárolja, módosítása esetén pedig minden adatbázis módosul. Ez a bárki számára hozzáférhető adatbázis tartalmazza a felhasználók közötti összes tranzakciót, mégpedig úgy, hogy azt utóbb nem lehet megváltoztatni. A többszöri elköltés problémáját úgy oldja meg, hogy a felhasználók a létrehozott blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek, amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő. Ez lényegében azt eredményezi, hogy két olyan tranzakció nem kerülhet be a blokkláncba, amely ugyanazt a pénzt költené el. A blokklánc létrehozását az alábbiaknak megfelelően a bányászok végzik.
A bitcoin úgynevezett bányászás útján keletkezik, ahol a rendszer bizonyos felhasználói a tranzakciók blokkokba rendezésére bonyolult matematikai problémákat oldanak meg, komoly számítógépes erőforrásokat felhasználva (proof of work rendszer), amiért bizonyos mértékű bitcoinban részesülnek (emellett az utaló féltől is kapnak egy meghatározott tranzakciós díjat, ez a bitcoin mennyiség azonban nem a bányászás során keletkezik). Az új bitcoinok tehát a bányászok, vagyis a rendszer fenntartóin keresztül kerülnek a körforgásba, kibocsátónak azonban nem tekinthetjük őket. A proof of work rendszer garantálja, hogy a tranzakciókat nem lehet meghamisítani, arra ugyanis csak akkor lenne reális esély, ha valaki a számítógépes erőforrások több mint 50 százalékát birtokolná.
Jogi kihívások
A bitcoin sajátosságaiból fakadóan mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó jelentős kihívások elé néz, ha egyszerre akarja támogatni az innovatív megoldásokat, és megvédeni a pénzügyi rendszer biztonságát. A bitcoin, illetve a bitcoin üzleti felhasználásainak jogi kihívásait későbbi cikkekben ismertetjük, e cikkben csak a főbb csomópontokat említjük.
A polgári jogi megítélés során a dolog-jog-követelés triász egyik kategóriájába kellene besorolni a bitcoint, azonban ez egyáltalán nem könnyű feladat, tekintettel különösen a bitcoin keletkezésére (nincs kibocsátója), illetve a magyar bírói gyakorlat álláspontjára a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról.
Nemcsak magát a bitcoint kell a jognak kezelnie, hanem annak különböző hasznosítási formáját is. Ilyen például a fizetési rendszer működtetése, kereskedési felület üzemeltetése, bányászat, tárolás, vagy a bitcoin alapú származtatott termékek. Ezek a tevékenységek jelenleg nem illeszthetők be maradéktalanul a pénzügyi jogi tárgyú törvényeink fogalmi rendszereibe, ezért azok módosítására, kiegészítésére lesz szükség.
Adójogi szempontból érdekes kérdéseket vet fel a bányászat, a fizetés, az elfogadás és a bitcoinnal való kereskedelem megítélése. Ez utóbbival már az Európai Unió Bírósága is foglalkozott, amikor megállapította, hogy a bitcoin vétele és eladása ÁFA-mentes.
Mindemellett a szolgáltatások nyújtójának számos fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni rendelkezésnek is meg kell felelnie. Ez utóbbi jelenti talán az egyik legnagyobb kihívást a pszeudonimitás és a decentralizáltság miatt.
