Az újság szerint a feltörekvő gazdaságokban tapasztalható egyre nagyobb zűrzavar szertefoszlatja azokat a reményeket, hogy a fejlődő nemzeteknek fontos szerep juthat a világ gazdasági növekedésének fenntartásában akkor, amikor az Egyesült Államok és Nyugat-Európa évtizedek óta a legsúlyosabb pénzügyi válsággal küzd. Ehelyett sok felzárkózó gazdaság a világgazdaság új problémás gyerekévé vált.

Mint arról lapunk tegnap beszámolt, a CNBC amerikai gazdasági hírtelevízió szerdán több tudósításban, Budapestről számolt be arról, hogy Magyarország "a hitelválság első vonalaiban találta magát".

A The New York Times egy korábbi tudósítása szerint Magyarország áldozat.
Közép-Kelet-Európa országai, amelyekben a bankrendszer nagyrészét nyugati bankok ellenőrzik, nehéz helyzetbe kerültek a pénzügyi válság miatt.

Ismerős gondok

"Megint olyan gondjaink vannak, amelyekről azt hittük, hogy évekkel ezelőtt elmúltak" - idézett az újság Budapestről keltezett terjedelmes tudósításában egy elvált, kétgyerekes anyát, Berczeli Juditot, aki a kis lakására felvett devizahitel törlesztésével küzd.

A nemzeti valuta romlása fenyegetést jelent a vállalatokra és háztartásokra, mivel az adósságok költsége növekszik. A bankok pedig egyre kevesebb hitelt nyújtanak a kisvállalatoknak és a fogyasztói vásárlásokhoz, például autóvételhez, mert attól tartanak, hogy a kölcsönfelvevők nem fogják tudni visszafizetni az összegeket.

A lap egy borászt, Magyar Dezsőt is megszólaltatott, aki elmondta, hogy nincs adóssága, mégis nehezen talál hitelt ingatlana felújításához. "Elfogyott minden bank pénze" - mondta.

A The Wall Street Journal szerint sok közgazdász úgy látja: a befektetők korábban nem számoltak egy a maihoz fogható válság lehetőségével, és a magasabb kamat önmagában nem lesz elegendő a bizalom helyreállításához.

Rendszerváltás közeli recesszió jöhet

A magyar kormánynak, bankoknak és vállalatoknak 27 milliárd euró külföldi adósságot kell visszafizetniük vagy kiváltaniuk a következő 12 hónapban. Az ország devizatartaléka mintegy 17 milliárd euró a londoni Barclays Capital jelentése szerint. Ez arra késztetheti Magyarországot, hogy az IMF-től és az Európai Uniótól kérjen segítséget - állapította meg a The Wall Street Journal, amely szerint a magyarok az 1990-es évek eleje óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági visszaeséstől tartanak. "Mindannyian csodában reménykedünk" - mondta az újságnak Zelei Zsolt, egy budapesti használt-autókereskedő.

A The New York Times a globális pénzügyi válságról szóló írásában megjegyezte: Magyarország, Ukrajna és Fehéroroszország ugyanolyan tüneteket produkál - külföldi tőke menekülése, zuhanó valutaárfolyam és elszaladó infláció -, amilyenek Izlandot is jellemezték; ezen országok bankrendszere megbillent, gazdasági helyzetük bizonytalanná vált. Miután a nyugati bankok leállították a hitelezést, újabb közép-európai és latin-amerikai országokat érhet el a pénzügyi válság.

A The Washington Postban az olvasható, hogy Magyarország és hozzá hasonlóan több állam esetében nagy adósságok halmozódtak fel, jelentős a folyó fizetési mérleg hiánya és nagy mértékű a külföldi hitelekre való támaszkodás. Ezért ezek az országok gyengébb pozícióba kerültek a hitelpiac kiszáradásával - írta az újság.