Még mindig gyorsul az infláció, áprilisban 9,5 százalék volt az éves áremelkedés mértéke. Meglepő módon az áremelkedés olyan szolgáltatások költségét is befolyásolhatja, mint a bankszámla. Aki jól választ, az megúszhatja a költségnövekedést.
Az áremelkedés mértéke még mindig igen magas hazánkban – ahogy Európa számos más pontján is - a drágulás pedig lassan már az élet minden területére begyűrűzik.
Még oda is, ahova nem is gondolnánk. Ilyen például a bankszámla, ahol a költségek az inflációnak megfelelően változhatnak évről évre.
A bankszámla díjak is változhatnak az inflációnak megfelelően
A számlaköltségeket az egyes pénzintézetek nem módosíthatják tetszőlegesen: a díjakat csak a jogszabályban, illetve az adott pénzintézet üzletszabályzatában foglalt esetekben változtathatják meg.
Milyen tételek szerepelnek a szabályzatban:
- Adózási szabályok változása.
- Jogi környezet változása.
- Bank által igénybe vett szolgáltatások változása.
- Az előző évi fogyasztói árindex, azaz az infláció alakulása.
Az OTP Bank például az előző évi infláció mértékével automatikusan módosítja a számlaköltségeket.
A szerződés alapján felszámított fix díjak, költségek – beleértve a százalékos mértékben meghatározott díjak fix minimum és maximum értékét is – a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex (infláció) alapján, annak mértékével, évente, a megelőző év december 31-i mértékhez képest automatikusan (a matematikai kerekítési szabályokat figyelembe véve) módosulnak, a honlapon történt közzétételt követő második hónap első napjától.Az elmúlt években ez nem tűnt komoly tehernek, bár a tavalyi évben már 5,1 százalék volt az éves áremelkedés mértéke. A jelenlegi környezetben azonban ez az opció már jelentős fájdalmat okozhat. Az MNB legutóbb publikált inflációs előrejelzése alapján idén 7,5-9,8 százalék, míg jövőre 3,3-5,0 százalék lehet az infláció mértéke.
Hogyan változtathat a számlaköltségeken az infláció? Nézzünk erre egy példát. Havi ezer forint nem tűnik soknak egy bankszámlára, ez éves szinten 12 ezer forint kiadást jelent. Ha a pénzintézet tényleg az infláció mértékével növeli a díjakat – az áremelkedés pedig az MNB várakozásainak megfelelően alakul -, akkor jövőre 12 900 – 13 100 forint között alakulhatnak a számlaköltségek. Két év múlva pedig már 13 300 – 13 700 forintra nőhetnek a kiadások. Ez 14 százalékos költségnövekedést eredményezhet két év alatt.
Egy jó választással a drágulás elkerülhető.
Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen nagyságú kiadások kezdenek emelkedni. Ráadásul vannak hazánkban akár teljesen ingyenes számlák is, márpedig a nulla forintos kiadásra az inflációkövető árazásnak nem lehet hatása. Érdemes lehet tehát egy ilyen csomagra váltani.
Egy ilyen döntésnél figyelembe kell venni a kérdéses bank díjszabását: mely tételekre biztosít a pénzintézet egyedi, átmeneti kedvezményt. Ezek mellett lényeges lehet az is, hogy mit tartalmaz számlavezető bank üzletszabályzata: mikor és hogyan árazhatja át a számla egyes díjait.
