Bár az év első felében évtizedes csúcsokat döntött az infláció, a várakozásoknak megfelelően gyors lassulás jött az év utolsó hónapjaiban. A mostani kilátások alapján - nagyjából áprilisig - tovább mérséklődhet a drágulás üteme, ami picit 5 százalék alatti tizenkét hónapra visszatekintő mutatót jelentene az év harmadik-negyedik hónapjában.
2024 elején az üzemanyagok jövedéki adójának emelése lassítani fogja a dezinflációs folyamatot Ugyanakkor egyebek mellett az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek inflációja tovább lassulhat - ismertette előrejelzését Németh Dávid, Az Év Makrogazdasági Elemzője, a K&H vezető elemzője.
Felpörgő fogyasztás
A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy a belső kereslet, ezen belül a lakossági fogyasztás élénkülése milyen hatással lesz majd az árakra. Ez ugyanis inflációs nyomást eredményez, emiatt elmaradhat a további lassulás, így 2024 második felében is 5 százalék körüli szinten maradhat ez a mutató.
“Az 5 százalék még mindig magas szintet jelent, hiszen a jegybank célja a 3 százalék plusz/mínusz százalékpontos infláció. A hosszabb távú inflációs kilátásokat pedig nagyban befolyásolják majd a munkaerőpiaci folyamatok, a belső kereslet alakulása, a nemzetközi inflációs környezet, de az energia- és nyersanyagárak szintén bizonytalanságot jelentenek ezen a téren” - tette hozzá a szakember.
Kamatkérdés
Az év első felében ütemesen haladhatunk tovább a kamatcsökkentési pályán. Ez azt jelenti, hogy jövő nyáron már 7 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat.