Összességében az elmúlt két év során közel duplájára emelkedett az eladott hőszivattyúk száma Európában. A hőszivattyúk közel felét három országban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban értékesítették, ezért számos helyen immár nem lehet azonnal készülékhez jutni, a megnövekedett igények miatt akár több hónapot is kell várni egy-egy berendezésre. A legnagyobb értékesítés-növekedést 124 százalékkal Belgium könyvelheti el, de Csehországban is 106 százalékkal, Lengyelországban pedig 94 százalékkal több hőszivattyút adtak el, mint egy évvel korábban. A legtöbb készüléket – mintegy 600 000 hőszivattyút – Franciaországban értékesítettek.
A hőszivattyúk környezetre gyakorolt pozitív hatásával kapcsolatban Nowak elmondta: a tavaly eladott 3 millió hőszivattyú becslések szerint mintegy 40 TWh fosszilisenergia-megtakarítást jelent és közel 8 Mt CO2-kibocsátástól mentesíti a légkört. További előnyként megemlítette, hogy a hőszivattyúk az energiatermelési völgyidőszakban is működhetnek, így kevésbé terhelik az elektromos hálózatot.
Meglepő adatot ismertetett Thomas Nowak a hőszivattyúk európai elterjedéséről: az 1000 háztartásra jutó eladott hőszivattyúk száma Finnországban (69), Norvégiában (62) és Svédországban (39) a legmagasabb, míg a kontinens többi országában ez az arány inkább 10 és 20 közé esik. „Ha a legészakibb országokban ilyen magas a hőszivattyúk elterjedése, akkor az erős bizonyíték arra, hogy a délebbi fekvésű országokban is hatékonyan lehet alkalmazni ezt a technológiát” – mondta a főtitkár.
A RepowerEU programmal kapcsolatban elhangzott: az Európai Unióban a hőszivattyúk biztosítják az ingatlanok 15 százalékának fűtését. A főtitkár szerint az Unió céljainak eléréséhez 2025-ig meg kell duplázni a jelenlegi hőszivattyúk számát, majd 2029-ig ismét kétszeresére kell növelni a hőszivattyúk állományát – ebbe pedig beletartoznak a levegő-levegő hőszivattyúk, vagyis a hűtő-fűtő klímák is. A RepowerEU céljainak elérése érdekében 2030-ra a Szövetség szerint 60 millióra kellene növelni a kontinensen működő hőszivattyúk számát. A fosszilis energiahordozóktól történő elszakadás már jelenleg is több uniós országban a gázkazánok tiltásához vezetett. Ausztriában 2023 januárjától új építésű ingatlanoknál tilos gázkazán beépítése, akárcsak Franciaországban, ahol ráadásul már tavaly betiltották az olajkazánok használatát minden épületben. Németországban 2024 januárjától a megújuló forrásból származó fűtés arányát 65 százalékra kell emelni.
Thomas Nowak szerint az iparági becslések szerint az ingatlanállomány 20 százalékát kitevő új építések esetében már tervezéskor hőszivattyú alkalmazásával lehet számolni, másik 40 százalékot kitevő ingatlanok esetében felújításkor gyakorlatilag nagyobb átalakítás nélkül lehet telepíteni a hőszivattyút. A technológia fejlődésével – a mai hőszivattyúk könnyedén tudnak 55 °C-os fűtési vizet előállítani – az épületállomány maradék 40 százalékánál is egyre több helyen komolyabb felújítás nélkül lehet hőszivattyút beépíteni – például a radiátoros rendszereknél.
A hőszivattyúk nem csupán a karbonsemlegesség eléréshez nyújtanak jelentős segítséget, hanem gazdaságilag is jelentős potenciált képviselnek. Thomas Nowak szerint Európában 170 helyszínen folyik hőszivattyúgyártás, összesítve mintegy 14,5 milliárd euró értékű forgalmat generálva, ami 1,7 milliárd euró ÁFA-bevételt jelent az országok számára. A hőszivattyúgyártók - például a Daikin, Viessmann, Stiebel-Eltron, Bosch, Panasonic – bejelentései alapján 2025-ig legalább 5 milliárd eurót fognak beruházásra – elsősorban a gyártási kapacitás bővítésére – fordítani.
A magyar hőszivattyúpiac fejlődése az európai élmezőnyben
„Magyarországon tavaly 100 százalékkal nőtt a levegő-víz hőszivattyúk értékesítése, ami a becslések szerint mintegy 15 000 készüléket jelent” – mondta nyitóelőadásában Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke. A szövetség összesítése szerint itthon mintegy 50 vállalat foglalkozik hőszivattyúk importjával, de több magyar cégnél is zajlanak technológiai fejlesztések. A 2022-es évvel kapcsolatban Kiss elmondta: a fogyasztók – a lakosság és a közületek is – egyszerre kerültek bajba a magas gázárak miatt, a megoldás pedig a hűtés-fűtés és a melegvíz-előállítás során az elektrifikáció lesz, amely nem csupán hatékony, hanem környezetbarát megoldás is, hiszen csökkenti a lokális CO2-kibocsátást. A mai vizes hőszivattyús készülékek nem csupán az új építéseknél jelenthetnek megoldást, hanem a felújításoknál is alkalmazhatók. „Az igényeket jól mutatja, hogy 37 000 lakossági igénylés érkezett a hőszivattyúkra szabott H-tarifára 2021-ben, 2022-ben ez becslésünk szerint jelentősen magasabb szám lesz” – tette hozzá az elnök.
Magyarországon jelentős potenciálja van a hőszivattyúknak, hiszen még mindig közel 3 millió gázkonvektor üzemel az országban, amely nem hatékony fűtési megoldás, és kiemelkedően magas a károsanyag-kibocsátása.
A piacon ma jelentős szakemberhiány tapasztalható. A képzés azért is fontos, hogy ezeket a modern készülékeket minőségi szolgáltatással lehessen telepíteni, illetve karbantartani – tette hozzá Kiss Pál.
