Többek között az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború újabb fejleményei okoztak bizonytalanságot a piacokon. „A jüan több mint 10 éves mélypontra süllyedt a dollárral szemben, az Egyesült Államok pedig konkrétan devizamanipulációval vádolta meg Kínát. Közvetve azzal, hogy a jüan mesterséges gyengítésével igyekszik lökést adni a kínai exportnak” – foglalta össze Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Kép: MTI, Kovács Attila

A többi csapás „A nemzetközi porondon újra előkerült a brexit, mivel Boris Johnson miniszterelnök nyilatkozataiban többször is jelezte, kész arra, hogy megállapodás nélkül kilépjen az ország az EU-ból. Márpedig az sokkolhatja a brit gazdaságot, emellett az európai és a világgazdaságban is problémát okozna. Az európai piacokon csak fokozta a bizonytalanságot, hogy Olaszországban kormányválság alakult ki, ez pedig az eurózóna politikai, közvetve pedig gazdasági stabilitását is veszélyeztetheti. Továbbá az eurózóna motorjaként emlegetett német GDP a német jegybank, a Bundesbank szerint a most folyó negyedévben is csökkenést mutathat” - sorolta a piacokat az utóbbi napokban ért további csapásokat Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere.

A kedvezőtlen piaci hangulatban a legtöbb úgynevezett feltörekvő piaci deviza, így a forint is veszíteni szokott értékéből, a befektetők ugyanis a legstabilabbnak tartott eszközökbe menekülnek. Most is ez történt: a forint, több más feltörekvő piaci devizához, például a török lírához, brazil reálhoz, lengyel zlotyhoz hasonlóan veszített értékéből. Egy héttel korábban még 323 forintnál járt az euró, míg a héten 327 forint körül mozgott.

Jön a hangulatkereskedés „A magyar deviza gyengülésének nincsenek forintspecifikus okai, pusztán a nemzetközi kedvezőtlen hangulat áll a háttérben. Ha hosszabb távon nézzük a grafikonokat, akkor viszonylag stabilnak mondható a forint. Az év elejéhez képest közel 2 százalékot veszített az értékéből. Ehhez hasonló gyengülést produkált két fontos régiós deviza is, a román lej és a lengyel zloty, mindkettő 1,5 százalékkal került lejjebb”- fogalmazott Németh Dávid. A forint és a régiós devizák tehát stabilnak mondhatóak, különösen a többi feltörekvő piaci devizához képest. A válság felé tartó argentin gazdaság fizetőeszköze, a peso például közel 30 százalékkal értékelődött le az euróval szemben január eleje óta, de a török líra is jelentősebben gyengült, mint a régiós pénzek, az euróhoz mérve 5 százalékkal.

Németh Dávid elmondta azt is, hogy a devizapiacon a 327,50 forintos euróárfolyam jelenti a fontos szintet. „Innen már többször is visszapattant az árfolyam. Ha felerősödik a pesszimista hangulat a következő napokban, akkor a 330 forintos szintet is elérheti a jegyzés. Rövid távon tehát hangulatkereskedés határozhatja meg a forint árfolyamát, de egyelőre nem látszik olyan tényező, amely miatt tartósan 330 forint felett ragadna az euró” – tette hozzá a K&H elemzője.