A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakulva 9,9 százalékra, másfél éves mélypontra mérséklődött az infláció októberben az előző hónapban mért 12,2 százalékos éves drágulási ütemről, míg az előző hónaphoz képesti átárazás -0,1 százalékos volt, ami a vártnál is enyhébb árnyomásra utal a gazdaságban. Szintén az enyhülő inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció 10,9 százalékra mérséklődött az előző havi 13,1 százalékról.
A folyamatot jelenleg még döntően bázishatások okozzák, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is lassult, bár kismértékben továbbra is az inflációs átlag feletti. Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is megállt, amit a szolgáltatások érdemben nem lassuló áremelkedése és a továbbra is 30 százalékos emelkedést mutató üzemanyagárak ellensúlyoztak negatív irányba – írta elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adataira reagálva Horváth András, a MBH Bank vezető elemzője.
Kilátások
Eszerint az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók és akciók illetve a versenyt erősítő lépéseknek, továbbá a forinterősödésből következő tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedése miatt az infláció további mérséklődésére számítanak. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.
