Az uniós államok közül 15 országban tíz százalékot meghaladó volt az árnövekedés 2022 harmadik negyedévében. A legnagyobb mértékű áremelkedést Észtországban (+24,2 százalék), Magyarországon (+21 százalék) és Litvániában (+19,3 százalék) mérték, egyedül Dániában volt némi csökkenés (-2,4 százalék).
Mindez a piac markáns változását mutatja a kontinensen. Az Eurostat által közölt lakásárindex az EU országaiban és az eurózónában egyaránt nagyon hasonló mintázatot mutatott az elmúlt évtizedekben. A lakásár 2011-től 2014-ig relatív stabil volt, majd az árszint 2015-től folyamatosan növekedett a mai értékre.
Az elmúlt negyedév lassuló tendenciája azonban mindenhol érzékelhető. Az Allianz előrejelzése szerint a jelzáloghitelezés drágulása (a jelenlegi lakásárak mellett) és a háztartások elkölthető jövedelmét jelentős mértékben felemésztő infláció következtében a lakásvásárlások drasztikus visszaesésével számolhatunk 2023-ban, ami az árak csökkenéséhez is vezethet.
„A magyar lakáspiacon 2022 negyedik negyedéve egyértelműen lassulást hozott, sok helyen csökkenést is tapasztalt az Otthon Centrum” – ismertette a hálózat legfrissebb adatait Soóki-Tóth Gábor.
Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, országos átlagban a használt lakások árai 4, a házak árai pedig 5 százalékkal mérséklődtek 2022 III. negyedévéhez képest.
Az elmúlt években a budapesti lakásárakat a környező országok fővárosainak áraival összevetve kiderült, hogy a magyar fővároshoz képest Bécs majdnem két és félszer, Berlin kis híján háromszor drágább, Münchenről nem is beszélve, ahol az átlagos négyzetméterár közel négyszerese a budapestinek. A régió fővárosaival összehasonlítva Pozsony harmadával drágább, Prága 60 százalékkal, míg a varsói árszint közel azonos volt a budapestivel.
