Idén 780-840 milliárd forint jelzáloghitel folyósítására számít a K&H a teljes piacon, 20 százaléknál többre, mint tavaly. Az alacsony alapkamat, az építőipar felfutása, a fizetések emelkedése és a csok miatt az elmúlt egy-két évben ugrásszerűen nőtt az igény a lakáshitelekre, és ez a következő egy évben még biztos így marad. A lakások utáni kereslet a 2008-as válság óta Magyarország nagy részén növekszik, az észak-keleti megyék kivételével mindenhol jelentősen nőttek a lakásárak: a legnagyobb mértékben Budapesten (több mint 51 százalékkal) és Nyugat-Magyarországon (25 százalékkal).

Van még hova bővülni

Ennek ellenére lakáshitelt kevesebben vettek fel, mint amire a lakások iránti növekvő igény alapján számíthatnánk. A lakáshitelek százalékos aránya jelenleg GDP-százalékban 8 százalék, ami elmarad nemcsak az EU-s, hanem a régiós átlagtól is: ennél az egész Unióban csak Romániában kisebb a teljes lakáshitel-állomány, a visegrádi országokban jellemzően 20 százalék az arány. A hitelállomány rendkívül alacsony akkor is, ha nemcsak a jelzálog-konstrukciókat, hanem a személyi kölcsönöket is számoljuk, akkor is csak két ország (Olaszország és Szlovákia) kerül mögénk a rangsorban. Emiatt, véli a K&H, bőven van még lehetőség a lakáshitel-piac bővülésére. Az elmúlt hónapok növekedése a hitelezésben még messze nem egy hitelbuborék kezdete.

A lakásárak és az albérletárak növekedése miatt különösen a befektetési célú ingatlanvásárlások szaporodtak meg: az elmúlt negyedévben már a lakásvásárlások 40 százaléka befektetési céllal történt. Az alacsony kamatszint miatt a hitelből vett ingatlanok ára gyakran egy év alatt megtérült: 2015-től kezdve számos lakáshitel-konstrukciót olyan alacsony hiteldíj-mutatóval kínáltak, hogy az ingatlanárak emelkedése miatt a lakás egy éven belül már drágább volt, mint a kamattal együtt számított ár. Rajnai Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója viszont arra figyelmeztetett, hogy ez a helyzet valószínűleg már nem marad fenn sokáig, mivel ahogy nő a hitelfelvételi kedv, a hitelezők egyre nagyobb kamatokat számítanak majd. Vagyis, aki a közeljövőben hitelből venne lakást, annak még az idén érdemes belevágni, mert jövőre már nem lesznek elérhetők ilyen kedvezményes hitelek.

Stabil növekedésre számítanak

CRajna Gábor szerint ugyanakkor bizonytalanságot jelent a lakáspiacon, hogy csak jövő év végéig lesz elérhető az 5 százalékos lakásépítési áfa. „Ha pedig az áfakulcs visszatér a korábbi szintre, az jelentős áremelkedést okozhat és a hitelfelvételi kedvre is kedvezőtlen hatással lehet” – mondta. Ezzel együtt, bár a korábbi meredek növekedés mérséklődni fog, a hitelpiac stabil növekedésére számít. Mint mondta, az MNB célja szintén az, hogy növekedjen a lakosság hitelállománya addig a pontig, amíg nem beszélhetünk túladósodottságról.

Rajna Gábor a következő évre vonatkozóan mindenképpen 10 százalék feletti, de inkább 20 százalék körüli növekedésre számít a lakáshitel-piacon. Ez, mint mondta, abban az esetben biztosnak tűnik, ha a gazdasági növekedés az elmúlt néhány évihez hasonlóan magas lesz. Visszaesésre vagy stagnálásra csak egy súlyosabb gazdasági válság esetén számíthatunk.