Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően igen robosztusan, 27,5 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor a drámaian dráguló energiaárak miatt 32,8 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 570 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 82 millió euró deficithez képest. Az első kilenc hónapban 19,6 százalékkal nőtt az export, míg 29,7 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 8153 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 5707 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 2446 millió euró többlettel szemben.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat – írta az adatokra reagálva Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 6,445 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első nyolc hónapban, azaz a romlás szignifikáns, 85 százalékáért részéért felelős.
Fennakadás lehet az ipari termelésben
Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
