A magyar fogyasztói bizalmi index az előző év utolsó negyedévéhez képest 11 pontot esett, és 66 ponton állt. Nagyot zuhant a munkahelyi kilátásokat érintő optimizmus: a magyarok csupán kevesebb mint egyötöde (18%) nyilatkozott úgy, hogy jók vagy nagyon jók a következő 12 hónapban a munkahelyi kilátások; ez a korábbi 35% mintegy fele (2020 utolsó negyedévéhez képest). Európában ez 22%, globálisan 40%.
Személyes anyagi helyzetét tekintve is csökkent az optimizmus honfitársaink körében, jelenleg 37 százalék vélekedik úgy, hogy az elkövetkező egy évben jól vagy nagyon alakul majd személyes pénzügyi kilátása, ez a 2019 utolsó negyedévi adatokhoz képest hat százalékpontos csökkenés. Globálisan – 12 százalékpontos csökkenés mellett – ez az arány 49 százalék, Európában 37.
A költési hajlandóságot érdemben nem befolyásolta a pandémia, csupán két százalékpontot csökkent 2020 második negyedévére, így a magyar válaszadók 28 százaléka véli alkalmasnak az időszakot a vásárlásra, amivel közelítünk az európai átlaghoz (30%), de elmaradunk a globális arányoktól (41%).
Mitől félnek a magyarok?
Ami a magyar fogyasztók legfőbb aggodalmait illeti: 40 százalék említette a gazdaság alakulása miatti félelmet első vagy második „főparaként”, az egészség miatt a válaszadók egyharmada aggódik, míg a harmadik helyre a munkahelyi biztonság miatti félelem került fel (27 százalék). A kontinens egységes képet mutat fogyasztói félelmek tekintetében: gazdaság (41%), egészség (36%) és munkahelyi biztonság (23%).
A magyarok rendelkezésére álló havi keretéből közel 30% otthoni étkezésre megy el, 22% pedig lakhatásra (albérlet, lakáshitel, rezsi; stb.), míg kommunikációs költségekre (mobil, internet, tévé; stb.) pedig a havi büdzsé 8 százalékát költjük.
„A koronavírus pandémia sosem látott sebességgel és mértékben vetette vissza a hónapok óta nagyjából egyenletesen emelkedő fogyasztói bizalmat világszerte: globálisan és minden kontinensen számottevően csökkent” - mondta Kovács Gergely, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője. „Ilyen természetű esésre a 2008-2009-es világválság óta nem volt példa, és míg a múltban fokozatos csökkenést figyeltek meg az elemzők, a mostani változás páratlanul rapid módon következett be.”
Amennyiben marad pénze hó végén, a fogyasztók közel 40 százaléka félretesz, megtakarít, mintegy egynegyede felújítja, csinosítja otthonát. A magyar válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem marad szabadon elkölthető pénze.
