Dr. Mártonffy Béla, a NAK Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke hangsúlyozta: „Az őszibaracktermesztés eredményesen művelhető hazánkban, de csakis akkor, ha megfelelő termőhelyen, megfelelő fajtával és megfelelő termesztéstechnológiával dolgoznak a kertészek. A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozás komoly kihívást jelent a kertészeti ágazatnak is, fokozottan ellenálló gyümölcsfajták telepítésére lenne szükség. A rendszerváltozás után a hazai gyümölcsnemesítés nehéz helyzetbe került, és így később számos kevésbé fagyálló, ki nem próbált fajta került az országba, telepítésre az ültetvényekben. A szélsőséges időjárás miatt aktuális lenne újragondolni a nemesítést, abba a hazai klímához szokott fajtákat bevonni, amelyből előállított fajták jobban megfelnek a hazai körülményeknek. Emellett végre egy működőképes kataszteri rendszert kell felállítani, a gazdák sikeres termőhely- és fajtaválasztása érdekében.”
Elöregedtek az ültetvények
Magyarországon az őszibarack-termesztés az 1970-es évtizedben élte a fénykorát, az árutermelő őszibarack-ültetvények területe akkor mintegy 13 ezer hektár volt, ami azóta folyamatosan csökken, jelenleg alig több mint 3000 hektár. További probléma, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen fajtaszortiment jellemző. Kevés az új telepítés, az elmúlt években csak néhány 100 hektár volt.
Az éves termés az időjárási körülmények által erősen befolyásolt, ingadozó, általában 16-45 ezer tonna között mozog. Az őszibarack-ültetvények nagyobb hányada Csongrád (1294 hektár), Pest (450 hektár) és Bács-Kiskun (394 hektár) megyékben található. Jelentős termelés folyik még Fejér (128 hektár), Somogy (136 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (174 hektár) és Heves (169 hektár) megye területén.
Hogy mi a helyzet az eperrel és a meggyel, összefoglaló cikkünket itt találja.
