Augusztusban a fogyasztói árak 6,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, s plusz 0,1 százalékkal változtak júliushoz képest. Az első nyolc havi átlagos infláció 5,7 százalék lett.
Drágultak az élelmiszerek, s a háztartási energia
A drágulás éves üteme az élelmiszereknél 6,3 százalék volt. Drasztikus árváltozás következett be a tojás (32,3%), a sertészsiradék (25,1%), a csokoládé, kakaó (19,6%) piacán, de számottevő emelkedést mértek a statisztikusok az idényáras élelmiszereknél (13,2%) és a sertéshúsnál (10,4%) is. Olcsóbb lett ugyanakkor a liszt (8,5%).
Az élelmiszerek mellett az átlagosnál nagyobb mértékben (14,1%) emelkedett a szeszes italok, dohányáruk, az egyéb cikkek (7,9%), ezen utóbbin belül az járműüzemanyagok (13,5%), továbbá a háztartási energia (6,2%), ezen belül a palackos gáz (9,4%), a távfűtés (8,4%) ára. A szolgáltatások 4,1 százalékkal, ezen belül a szemétszállítás 8,1, a csatornadíj 5,3 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkeknél átlag alatti (3,5%) pozitív elmozdulás, a tartós fogyasztási cikkeknél enyhe (0,8%) csökkenést mértek 2011. augusztusához képest.
Olcsóbbak lettek az idényáras élelmiszerek
Az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs számottevő, 7,3 százalékos árcsökkenése kedvező hatással volt az élelmiszerárak alakulására, amely így júliushoz képest 0,9 százalékkal csökkent augusztusban. (Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek.) Árcsökkenés volt a termékkörön belül még a sajt (2,0%), illetve a párizsi, kolbász (1,5%) esetében. Nőtt viszont a sertészsiradék (2,2%) és a sertéshús (1,8%) ára.
A főcsoportok közül az egyéb cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk (0,5%), a szolgáltatások ára (0,3%), ez utóbbin belül az üdülési szolgáltatásoké (2,6%) átlag fölött nőtt. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kellett kevesebb fizetni, mint egy hónappal korábban, de mérsékelt esés volt a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek körében (0,2-0,2%).
Erősödő kockázatok, indokolt az óvatosság
A búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerek drágulása számottevően meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és a gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pálya várható, és a következő hónapokban 6 százalék fölé is emelkedhet az árindex - jelezte Suppan Gergely. A TakarékBank elemzője arra számít, hogy a következő hónapokban még tovább emelkedik, majd novembertől ismét 5,5 százalék közelébe mérséklődik az infláció, miután a tavalyi jövedéki adó emelések kiesnek bázisból, így az éves átlagos index 5,7 százalék lehet az idén.
Bázishatások miatt - januári áfa-emelés - a jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 4 százalék közelébe csökkenhet az infláció. A jövő évi átlagos infláció kissé 4 százalék felett lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél, amire legkorábban 2014 elején látnak lehetőséget a TakarékBanknál.
Lesz még az idén kamatcsökkentés
Az augusztusi alapkamat-csökkentés, a bizonytalanabbá váló az IMF-tárgyalások, valamint inflációs kockázatok erősödése miatt Suppan Gergely szerint a következő hónapokban indokolt lehet az óvatosság. A hazai kockázati megítélés jelentősen javult ugyan, ez azonban szinte teljes mértékben a nemzetközi kondíciók enyhülésének volt köszönhető. A szakember az év végére 6,50, jövő év végére 6 százalékos alapkamatra számít.
Trippon Mariann szerint az éves árindex 6 százalék körül alakulhat. Lassulásra, a CIB elemzője októbertől számít, bár ennek teljesülésében az élelmiszerárak alakulása felfele mutató kockázatot jelent. Mindezekek alapján a fogyasztói árak alakulása idén bőven az MNB 3 százalékos célja felett alakul, s jövőre sem valószínű ennek teljesülése.
Mindezzel együtt az elemző kommentárjában kitért arra, hogy a monetáris politikai szempontból a KSH ma publikált adata semleges, az augusztusi kamatdöntés is bizonyította, hogy a tanácstagok többsége számára a piaci folyamatok és a borús növekedési kilátások a meghatározóak. Így a CIB az alapkamat pályára vonatkozó előrejelzését nem módosította: az augusztusi kissé „váratlan" kamatcsökkentés ellenére - elsősorban az IMF- tárgyalások miatti bizonytalanságok és várakozásaik szerint a következő időszakban kevésbé támogató külső környezet eredményeképpen - év végéig még egy 25 bázispontos lazításra látnak teret.
Nyeste Orsolya szintén az infláció gyorsulására számít, várakozása szerint szeptemberben 6,5-6,6 százalék lesz az éves mutató, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árának emelkedése miatt. Az Erste elemzőjének előrejelzése alapján a szeptemberi gyorsulás után a következő hónapokban lassulhat az áremelkedés üteme, és decemberben éves összehasonlításban 5,4-5,5 százalék lehet az éves infláció, az idei éves átlagos infláció pedig 5,8 százalék körül alakulhat. A jegybank 3 százalékos inflációs célja az idén és jövőre biztosan nem teljesül, 2013-ban 4 százalék lehet az éves fogyasztói áremelkedés.
