A növényi alapú fehérjék népszerűségének motorja elsősorban a környezetvédelem, az egészség és jólét, valamint az állatbarát szempontok. A tanulmány szerint az európaiak 59 százaléka hajlandó 5 százalékkal magasabb árat fizetni az állatbarát termékekért – derült ki a Roland Berger friss tanulmányából.
Eszerint az Egyesült Államokban a fiatalabb generációk több mint 40 százaléka állítja, hogy többet költene egészségesebb és környezetkímélő termékekre, szemben a baby boomer generáció 21 százalékával. A fogyasztók ezért olyan alternatívákat keresnek, mint például a növényi alapú fehérjék.
„Annak érdekében, hogy a Roland Berger segítsen az agrár-élelmiszeripari vállalatoknak eldönteni, hogy melyik növényi alapú fehérjét vonják be a termelésbe, számos szakértői interjút készített, kutatta a legfrissebb piaci jelentéseket, és ezeket összevetette a közelmúltban végzett, saját projektjeivel. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy már elindult egy trend, amely alapján a szója helyét más növényi alternatíva fogja átvenni a kívánt alkalmazási területtől függően” – mondta el Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.Ma még vezető szerepet tölt be a szója
2014 óta a szója alapú tejfogyasztás évente 2 százalékkal csökkent, míg más növényi fehérjék kereslete 16 százalékkal nőtt Észak-Amerikában és Európában. Bár a szója az állati eredetű fehérjékhez hasonlóan magas fehérjetartalmú és viszonylag könnyen emészthető, a bab allergén reakciói miatt egyre több aggodalom merült fel, valamint hírneve is romlott a környezeti hatása (pl. szójaültetvények telepítése erdőségek kiirtásával) és a génmódosítás (GMO) egészségügyi aggályai miatt.
A Roland Berger szerint a holnap legnagyobb növényi alapú fehérjéjének meghatározó kiválasztási szempontjai között öt összetevő szerepel: a fogyaszthatóság (íz és textúra), a költséghatékonyság (a szója árához képest), az elérhetőség, a minőség (aminosavak száma) és a fenntarthatóság.
A fogyaszthatóság alapján a szója, a repce és a borsó áll a legközelebb az állati fehérjékhez – a költséghatékonyság szempontjából pedig a borsó vetélytársa a szójának
A borsó alkalmazhatósága alapján megfelelő fehérjeforrás lehet a joghurt, a hal, a marha- és a csirkehús alternatívájaként. Ára megfizethető (kb. 4,2-4,6 USD/kg), bár egyelőre még mindig drágább, mint a szója (kb. 2,4 USD/kg). A vásárlókat különösen vonzzák gluténmentes tulajdonságai, egészségügyi előnyei és a termesztés során mutatott fenntarthatósága. Ezen erősségek kombinációja segíthet abban, hogy a közeljövőben megelőzze a szóját, mint vezető növényi alapú fehérjét.
Hogyan kell reagálniuk az agrár-élelmiszeripari vállalatoknak?
„A vállalatok mai lépései nemcsak a holnap fehérje-iparát, hanem - ami még fontosabb - a világ élelmiszer ellátását is meghatározzák. A szegmens fejlődését hátráltatja, hogy nincs meg az összhang a fogyasztói preferenciák és a gazdák között, akik azt ültetik, ami ma működik, ahelyett, hogy azt ültetnék, ami holnap fog. Ez hihetetlen lehetőséget jelent az első lépést megtevők számára, hogy nagyobb és jobb pozíciót foglaljanak el a növényi fehérje értékláncban” – emelte ki Schannen Frigyes.Az értéklánc növényenként történő megértése fontos szerepet játszik annak eldöntésében, hogy az agrár-élelmiszeripari vállalatok melyik növényre fókuszáljanak, és hogy hol kell elhelyezkedniük a piacon. A Roland Berger úgy véli, hogy 2025-re a piac megkezdi érési szakaszát, amikor az elfogadási arányok a "végleges" szinteken stabilizálódnak, és az FMCG szereplők növelik termelési kapacitásukat és biztosítják a beszerzést. Azok a vállalatok, amelyek kivárják ezen időszakot, nagyrészt lemaradnak erről a növekvő lehetőségről. Így a növényi fehérjék jövőjére való felkészüléshez az agrár-élelmiszeripari vállalkozásoknak részletes stratégiai terveket kell készíteniük.
