Az elmúlt másfél évben a jövőbeli kiadásaik és az uniós finanszírozási kötelezettségeik fedezetét biztosító kötvényeket az önkormányzatok zárt körben bocsátották ki, azokat 99 százalékban a szervező - általában számlavezető - bankok jegyezték le. "A kötvények azért minősülnek népszerű finanszírozási forrásnak az önkormányzatok körében, mert nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá, a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásokat biztosítanak, a devizaalapú források forintbetétben való elhelyezésével pedig az önkormányzatok általában kedvező kamatbevételre tettek szert." - hangsúlyozza Szabó Levente, a Takarékbank ügyvezető igazgatója.

Az elmúlt években jelentősen megugró hitelállomány mellett a jelenlegi pénzügyi válság az önkormányzatok kockázatait jelentősen tovább növeli. A központi költségvetési források szinten tartása mellett nehezebb lesz kigazdálkodni a kiadásokat, a kedvezőtlen devizaárfolyam mellett bevont források törlesztése pedig növekvő terhet jelent. Mindemellett nő a gazdasági kockázat is, számos vállalat mehet tönkre, csökkentheti termelését, ami jelentős iparűzésiadó-bevételtől fosztja meg az önkormányzatokat.

A bankok keresik a helyhatóságokkal való együttműködést

"Mindezek ellenére nem várható, hogy önkormányzatok tömegesen kerülnek adósságrendezési eljárás alá, hiszen a vállalkozásokénál biztosabb háttér miatt a bankok általában partnerek a hitelek átstrukturálásában." - teszi hozzá Szabó Levente. Ennek is köszönhető, hogy az önkormányzati rendszer kialakítása, vagyis 1990 óta eddig mindössze 28, jellemzően kis önkormányzatot érintett az adósságrendezési eljárás.

A kedvező hitelezési feltételek, a korlátozott kockázati tényezők, illetve a jelentős volumen miatt az önkormányzati piacon szinte valamennyi univerzális bank képviselteti magát. Ennek ellenére komolyabb, 10 százalék feletti részesedéssel a számlavezetések terén csupán két bank, illetve csoport rendelkezik: miközben 2008 első negyedévében három önkormányzat közül kettőnek a számlavezetője az OTP Bank (2178 önkormányzat) volt. A mintegy 1600 fiókkal rendelkező Takarékszövetkezeti Integráció részesedése ugyanebben az időszakban (712 önkormányzattal) meghaladta a 22 százalékot. A többi szereplő egyenként 5 százaléknál jóval kisebb arányban osztozik az önkormányzatok számláin.

Vissza is kell fizetni a pénzt

Az önkormányzatok számára a kötvénykibocsátás által bevont forrásokból finanszírozni kívánt fejlesztések előkészítése és megvalósítása hordozza a legnagyobb kockázatot, hiszen ezen projekteknek kell biztosítaniuk a bevont források visszafizetését, valamint a kamatfizetést. A legkomolyabb veszélyt az jelenti, ha a pénz elköltésével nem keletkezik olyan bevétel illetve megtakarítás, amely lehetővé tenné a visszafizetést, illetve az önkormányzat nem rendelkezik olyan tartalékokkal, vagy szabad pénzeszközökkel, amelyek átmenetileg lehetővé tennék a kamatok és tőke finanszírozását.

"A projektek megtervezésekor lényeges, hogy azok megfelelő megtérüléssel rendelkezzenek - vagyis annyi eredményt termeljenek, hogy a beruházáson felül a kamat és tőketörlesztések fedezetét a szerződésekben előírt ütemezésben megtermeljék." - hangsúlyozza Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte Könyvvizsgáló, Adó- és Pénzügyi Tanácsadó cég partnere, és hozzáteszi: "A beruházási terv nélkül biztosított kötvényfinanszírozás bizonytalanná teszi a bankok által kihelyezett összegek megtérülését, ezért sok önkormányzatnak szüksége van olyan külső segítségre, amely a visszafizetést lehetővé tévő projektek megtalálásában és kivitelezésében segíti őket."

Rendszerint integrált, több szereplős konstrukciókat kell létrehozni, az önkormányzat mellett beruházók, vállalkozások részvételével. Uniós támogatás esetén a résztvevők köre tovább bővül az EU illetékes hatósága és a magyar lebonyolító szervezet képviselőivel.