A nettó tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó adózás utáni jövedelmet jelenti (például osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség formájában ), amelynek eloszlása jól közelíti az országon belüli vagyoni különbségeket. A NAV adatai szerint 2024-ben a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 356 ezerről 362 ezerre, mintegy 1,5 százalékkal nőtt. A bevallott nettó tőkejövedelem összege 2840 milliárd forint volt, ami 7 százalékos növekedés 2023-hoz viszonyítva. Az egy tőkésre jutó átlagos nettó tőkejövedelem 7,8 millió forint volt, ami egy lakosra vetítve 291 ezer forintot jelent.
A 2024. évi tőkejövedelmek települések szerinti alakulását is megvizsgálta a GKI. Településtípusok szerint a fővárosban volt a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem 11 millió forinttal. Ettől lényegesen elmarad az ország többi része: a vármegyeszékhelyeken és a vármegyei jogú városokban 7,4 millió forint, a városokban 6,5 millió forint, míg a nagyközségekben és községekben 6,2 millió forint nettó tőkejövedelme képződött a tőkéseknek.
A fővárosban összpontosul a teljes nettó tőkejövedelem 35 százaléka, miközben a tőkések 25 százaléka lakik csak itt. A vármegyeszékhelyek és a vármegyei jogú városok 21 százalékát adják a teljes tőkejövedelemnek, míg a városokban 25 százalék, a községekben pedig 17 százalék képződött. 180 településen nem volt tőkejövedelem.
Vármegye szerinti összehasonlításban Fejér vármegyében a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem (11,2 millió forint), még Budapestet is megelőzve ezzel. Ez elsősorban Felcsút kiugró, több mint 1 milliárdos értékének köszönhető, enélkül az átlag csak 5 millió forint körül alakulna.
