Haász Ferenc kifejtette, a kora tavaszi esős, hűvös és a nyári csapadékos időjárás miatt a repce- és az akáctermés lényegesen kevesebb lett a tavalyinál. "Egy normál méhészeti évhez képest feleannyi termés lett idén". A felvásárlási árak is nagyon alacsonyak, dömpingár-szinten vagy az alatt vannak - tette hozzá.
Ráadásul az utóbbi években egyre többen és - a jövedelmezőség javítása érdekében - egyre több méhcsaláddal kezdtek méhészkedni, ám a méhlegelők nagysága nem nőtt. Néhány megyében az egy négyzetkilométerre eső méhcsalád-szám 16-18 (Békésben 14), miközben a hetvenes-nyolcvanas években ez a szám 4-5 volt. A mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken - magyarázta.
Sok kínai és dél-amerikai méz jelent meg az európai és a magyar piacon, ami túlkínálatot eredményez.
Emellett több területen nagy károkat okozott a varroa atka nevű kártevő is, egyes termelők vesztesége eléri az 50-70 százalékot. "Országos szinten 15-20 százalékos méhpusztulással lehet számolni" - fogalmazott Haász Ferenc, hozzátéve, hogy gyaníthatóan ritkul a szakma az idei szezon után. (Itt olvashat arról, hogy még mi lehet az oka a méhpusztulásnak.)
Minőség szempontjából viszont nem rossz az idei év, főleg akác és vegyes mézből vannak "egészen kiválóak". A repce-, napraforgó- és hárstermés viszont mind mennyiségben, mind minőségben "gyenge volt" idén - mondta.
A mézhamisítások ellen a szakma szerint úgy lehetne védekezni, hogy a méznek csak a természetesen előállított terméket neveznék; amit laboratóriumi körülmények között, hozzákeveréssel hoznak létre, azt ilyen néven nem lehetne forgalmazni.
Haász Ferenc közölte: az exportálási szokások nem változtak, a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát exportálják, a fő felvevőpiac Németország, Olaszország és Franciaország. Békés megyében mintegy ezren foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 650 tagja van. A méhcsaládok számát hetvennyolcezerre becsülik.
