„Számos család életét láttam tönkremenni, akik vagy rossz hitelkonstrukciót választottak, vagy a társasház költségeivel nem kalkuláltak, és adósságspirálba kerültek.”

Szilber Szilvia társasházszakértő küldetésének tekinti, hogy felhívja az emberek figyelmét a társasházilakás-vásárlás buktatóira. A témában készülő könyvét már tavasszal kezükbe vehetik az olvasók.

Gyakran hallhatjuk: megtaláltam álmaim lakását, első látásra szerelem! Igen ám, de a kezdeti fellángolást követően viszonylag rövid időn belül szokott jönni a csalódás. Trendi és romantikus, de óriási hiba! A magyar emberek átlagosan 15 évente vásárolnak ingatlant, többnyire megváltozott, stresszt okozó élethelyzetben. Ám ez egy olyan lépés, amit ha nem járunk alaposan körbe, évekre, évtizedekre megkeseríthetjük vele az életünket.

Az elmúlt két évben a korábban megszokottnál sokkal intenzívebben pörgött az ingatlanpiac, az előnyös tulajdonságokkal rendelkező ingatlanok rövid időn belül elkeltek. A vevőknek gyorsan kellett dönteniük, ha nem akartak lecsúszni egy-egy ajánlatról. 2022 végétől a piac lelassult, jut idő alaposan körülnézni, informálódni vagy akár alkudni is. Ez azért is különösen fontos, mert a rezsi, a kata adónem változásai és az infláció miatt egyes társasházak költségei akár 60-70 százalékkal is növekedtek.

„Az emberek többségének ingatlanvásárláskor az egyik legfontosabb szempont az ár, majd ezt követi az elhelyezkedés. Ami a mérlegelésből sok esetben kimarad, az maga az ingatlan közvetlen környezete. Márpedig, főként egy társasház esetében, számos olyan körülmény van, amit, ha hosszú távra tervezünk, és nyugalmas életet szeretnénk, nem lehet kihagyni a számításból” – hívta fel a figyelmet Szilber Szilvia társasházszakértő, aki készülő könyvében jogi, pénzügyi, valamint műszaki területen jártas szakemberekkel együttműködve azt a célt tűzte ki, hogy segítsen a lakásvásárlóknak a lehető legoptimálisabb döntés meghozásában.

„Társasház-kezelői tapasztalataim azt mutatják, hogy lakásvásárlás előtt mindenkinek előzetesen kellene tájékozódnia azokról a dolgokról, amiket összegyűjtöttem a könyvemben. Aki nem tájékozódik kellőképpen, azt óriási veszteség érheti, és nem csak anyagi téren. A nyugalmunk az, ami megfizethetetlen” – tette hozzá a szakember.

Ezt választom, mert beleszerettem!

Az emberek sokszor azért vesznek meg egy lakást, mert beleszerelmesednek valamilyen tulajdonságába. Inkább nem forszíroznak kényes kérdéseket, nehogy olyasmire derüljön fény, ami összetörheti bennük az álomképet. Márpedig a lakásvásárlásról racionálisan kell dönteni.

„Gyakran élethelyzet-változás ösztönzi az embereket az ingatlanvásárlásra, ami már alapból stresszt okozhat. Ehhez adódik hozzá, hogy manapság egy ilyen tranzakció jelentős hitelfelvétellel is együtt jár, ami tovább fokozza a nyomást. Teljesen természetes reakció, hogy ebből mielőbb szabadulni akarunk. Mégis azt javaslom, hogy mielőtt elköteleződnénk egy lakás mellett, mindenképpen tájékozódjunk az alább felsorolt kérdéseket illetően” – jegyezte meg Szilber Szilvia.

20 millió plusz vagy mínusz – Ugye nem mindegy?

Az egyik legfontosabb tényező, amire rá kell kérdezni, az a társasház anyagi helyzete. Nem mindegy, hogy több húszmilliós megtakarítása vagy ugyanennyi hitele van annak a közösségnek, amelyhez csatlakozunk. Az is lényeges, hogy rendelkezik-e a tulajdonosok befizetésein kívül egyéb bevételi forrásokkal is. Ez származhat a közös udvar, tároló, iroda kiadásából, vagy éppen reklámfelület bérbeadásából, ami lehetővé teszi, hogy a társasház kisebb mértékben függjön a tulajdonosok aktuális anyagi helyzetétől.

„Egy kisebb házban elég egyetlen tulajdonostárs, aki bármilyen okból nehéz anyagi helyzetbe kerül, már ez is veszélyeztetheti a tervezett felújításokat, fejlesztéseket, hitelfelvételt” – mutatott rá a társasházszakértő.

Elég jó, ha éppen csak nem dől ránk?

A pénzügyi helyzetet árnyalja a műszaki állapot, ugyanis ha egy frissen felújított, az elmúlt öt évben teljesen rendbe hozott társasháznak nincs megtakarítása, az nem olyan nagy probléma, mint az, ha egy rossz műszaki állapotú társasház még el is van adósodva. Aki ilyen kollektívába vásárolja be magát, az a következő felújítás alkalmával bizony mélyen a zsebébe nyúlhat.

„Lakásvásárláskor mindenképpen tájékozódni kell arról, hogy terveznek-e a közeljövőben munkálatokat, és ha igen, akkor annak a pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak-e már, vagy majd csak ezután kell a ránk eső részt befizetnünk. Ha ezt elmulasztjuk, kellemetlen meglepetések érhetnek.”

A szabályok védenek, de korlátoznak is!

Mérlegelni kell, hogy milyen célra tervezünk ingatlant vásárolni. Különböző üzleti célú tevékenységek folytatására – rendelők, irodák, szalonok – is előszeretettel választanak társasházi lakásokat a vállalkozók, azonban fontos tudni, hogy ezt megtilthatja a lakóközösség. Ha ennek nem járunk utána, hiába vettük meg a tökéletes helyen lévő, a céljainknak teljes mértékben megfelelő lakást, hiába költöttünk az átalakítására, felújítására magas összegeket, nem fogjuk tudni a terveink szerint használni.

„Sokan vesznek lakást azzal szándékkal, hogy rövid távú kiadással – a köznyelvben gyakran Airbnb-nek nevezett lakáskiadással – foglalkozzanak. Ez a terület már igencsak szigorú szabályozás alá esik, ami ráadásul kerületenként is eltérő. Az aktuális előírásokról és állapotokról mindenképpen érdemes előre tájékozódni, hogy a jogi vitákat és a negatív következményeket elkerüljük” – mondta Szilber Szilvia.

Csak filmben vicces a „Jószomszédi iszony”!

Mindezek mellett az sem mindegy, kik lesznek a szomszédaink, és ők milyen célra és hogyan használják az adott ingatlant. Milyen nagy zajjal járó berendezések működnek az épületen belül, amelyek a későbbiekben esetleg zavarhatják az éjszakai pihenésünket vagy megakadályozhatják azt, hogy napközben home office-ban dolgozhassunk.

„Legyünk tisztában a saját életmódunkkal, igényeinkkel, és ezeket is vegyük számításba akkor, amikor társulunk egy lakóközösséggel” – zárta gondolatait a szakember.

A tanácsadások során rendszeresen felmerül számos más körülmény is, amit leendő társasházilakás-tulajdonosként nem árt, ha előre tudunk. Ez hívta életre a témában hiánypótló „Lakásvásárlók kézikönyvét”.

(x)