"Az EFSI új munkahelyeket teremtett és csökkentette az egyenlőtlenségeket" - mondta José Manuel Fernandes néppárti jelentéstevő. Udo Bullmann szociáldemokrata képviselő hangsúlyozta: "javítjuk, modernizáljuk és a szegényebb régiók számára könnyebben elérhetővé tesszük az alapot".

A tagországok nagyköveti szinten november elején ütötték rá a pecsétet a két uniós társjogalkotó, az Európai Parlament és a tagállami kormányokat tömörítő tanács közötti megállapodásra.

A 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett beruházásösztönző intézkedéscsomagot 2020-ig hosszabbítják meg, amivel a várakozások szerint legalább 500 milliárd eurót tudnak majd mozgósítani.

A Juncker-terv lényege, hogy az unió büdzséjéből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba

Novemberi közlés szerint az EFSI eddig 49,6 milliárd euró támogatással több mint 250 milliárd eurót mozgósított az EU-ban. Az Európai Bizottság azt közölte, hogy ezen beruházásokból körülbelül 528 ezer kis- és középvállalkozás fog profitálni.

Az 502 igen szavazattal 125 ellenében, 19 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok érelmében a beruházási célösszeg növelése által olyan nagy kockázatú, innovatív projektek kapnak támogatást, amelyek egyébként nem jutnának forráshoz. A befektetéseknek elsősorban a fiatalok munkába állását, a versenyképességet, a környezet és a klíma védelmét, a kutatás-fejlesztést, a fenntartható közlekedést, a kreatív és digitális ipart és a szegényebb uniós régiókat kell támogatnia.

A várhatóan január 1-jén hatályba lépő új szabályok szerint a regionális és helyi kezdeményezések érdekében az Európai Fejlesztési Banknak a kisebb projektek kiválasztását és ellenőrzését lehetőség szerint nemzeti fejlesztési bankokra kell bíznia.