Elindul a táska. Az a kisebb koffer, amellyel még tavaly ajándékozta meg a házelnök a pénzügyminisztert. Az akkorit. Aki a kincstári tárgyat távozása után a Pénzügyminisztériumban hagyta. Veres János a sajtó nyilvánosságára is számítva, szeptember utolsó napjának reggelén elviszi az aktuális iratot, a 2006-os költségvetést Szili Katalinnak. A kérdés voltaképpen nem kérdés: mi is van tehát a táskában? A Pénzügyminisztérium az eredetileg tervezett jövő évi eredményszemléletű 2,9 százalékos hiányt korrigálva 4,7 százalékban határozza meg. Csupán ez az egy adat azonban hosszabb távú hatást is jelez, hiszen egyáltalán nem lehetett véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hét elején már jelezte, az elkövetkezendőkben megvizsgálandó, hogy ragaszkodjunk-e mereven az euró 2010-es bevezetési dátumához. Az elmúlt pár napban többen is megszólaltak az euró ürügyén. A Fidesz-elnök 2013-nál korábbi bevezetést nem tart lehetségesnek, a jegybankelnök más időpontot nem nevezett meg, de a 2010-et teljességgel lehetetlennek tartotta. A kamara elnöke oda nyilatkozott, hogy az időpont megváltoztatása ártana hitelességünknek, s kárunk keletkezne abból is, hogy a többi új EU-s országhoz képest késlekednénk.

A Piac & Profit az üzleti élet egyik ismert szereplőjének véleményét kérte ki az euró bevezetésének várható dátumáról. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke biztosra veszi, hogy 2012 előtt nincs esélyünk az euró bevezetésére. Széles Gábor ugyanakkor azt elmondta, hogy a külföldi tőkét különösebben nem zavarja az új időpont, a pénzügyi befektetőknek pedig éppen nincs ellenükre a két évvel későbbi eurózónába való belépésünk. Az MGYOSZ elnöke azt is elmondta, előálltak egy javaslattal, amellyel segíteni lehet az alapprobléma megoldását, azaz mérsékelhető az államháztartási hiánya.

Megteremtve a törvényi feltételeket - idézzük Széles Gábort -, a kormányzat a public private partnership program keretében a helyhatóságoktól kiszerveztethet bizonyos önkormányzati munkákat úgy, hogy e feladatokat a magánszféra végezhesse el. A vállalkozások a PPP keretében ruháznának be, telepítenének és működtetnének informatikát, vennének fel alkalmazottakat: lehetőleg a volt önkormányzati munkatársakat. Az államigazgatás korszerűsítését az Európai Unió is szorgalmazza, nota bene: az EU nem az állami, hanem a magánszférát támogatja. A képlet tehát így teljes: az államnak az államháztartási reformra nem ad pénzt az unió, de ha a magánszektor vállalkozik ugyanerre - például az önkormányzatoktól kiszervezett feladatokra - akkor kész segíteni a modernizációt.

Széles Gábor éveken át küzdött a forint árfolyamának lejjebb viteléért, s még arra is volt példa, hogy lemondásra szólította fel a jegybank elnökét. Most, a PPP-s javaslatával összefüggésben viszont úgy fogalmaz, hogy szerinte akkor nem zavaró az erős forint, ha önkormányzati rendszer kiszervezésével csökkenthető az államháztartási hiány.  A mostani forintárfolyam az eurózónába való bejutásunkat is segítheti, még akkor is, ha nem a 2010-es dátum a reális.