Az Eurostat adatai szerint az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalék volt a forgalomcsökkenés. Az elemzők a havi szintű adatra 0,5 százalékos növekedést vártak. Novemberben havi szinten 0,5 százalék volt a csökkenés, ehhez képest a decemberi stagnálás némi javulást jelent, de az év végi bevásárlások hatását is figyelembe véve nem jelent igazi javulást.

Az Európai Unió egészében decemberben 0,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom novemberhez képest, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1 százalék volt a visszaesés. A tavalyi év egészében 2,3 százalékkal esett a kiskereskedelem volumene az eurózónában, és 1,7 százalékkal az EU egészében.

Elemzők szerint a javuló fogyasztói bizalom, a magas megtakarítási hajlandóság és az alacsony infláció együttesen bíztató a belső fogyasztás jövőbeni alakulását illetően, azonban a magas munkanélküliség továbbra sem enged igazi kibontakozást.

Magyar jellemzők tavalyról

2009 első felében 1219 kiskereskedelmi vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon: ez 41 százalékkal volt több, mint 2008 hasonló időszakában. A második félév ehhez képest gyökeres fordulatot hozott. „Legnagyobb meglepetésünkre azt láttuk, hogy a második félévben szinte minden hónapban kevesebb cég ment tönkre, mint egy évvel korábban" - mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Szerinte az összes magyar vállalkozást nézve is jellemző folyamat, hogy a felszámolások számának növekedési üteme lassul a második félévben és azon belül is leginkább az utolsó negyedévben, de az meglepő, hogy növekedés helyett a kiskereskedelemben csökkenés következett be. Márpedig 2009 második félévében 827 céggel szemben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, míg 2008 utolsó hat hónapjában még 946 cég jutott bajba - ez 14 százalékos csökkenésnek felel meg. Mindez együtt úgy is értelmezhető, hogy a kiskereskedelmet előbb érte el a válság, mint bármely más területet az építőipar kivételével, és előbb is mászik ki a gödörből, mint más ágazatok.