A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 67.0 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.2 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67.0 százalékos szinttel szemben.

Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.8 százalék volt az előző havi 3.9 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.4 százalékos szint után.

2023 májusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 228,6 ezer álláskereső szerepelt, ami 5 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 27,7 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 10,1 százalékot tett ki. Az új regisztrálók száma az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal nőtt, de a számuk továbbra is minimális. 2023 májusában a munkaadók összesen 24,9 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 93,7 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 70,5 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 68,8 ezer után.

Kilátások

Főként a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt 4 százalékig emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal csökkenésnek indult, az őszi hónapokra pedig ismét a korábbi 3.5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3.7 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat. Így a mérsékelt recessziós környezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget" is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség.