Ennek realitása kérdéses, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt 20 évben a reálkeresetek évi 3,1 százalékkal nőttek, illetve azért, mert ez a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók bérének hasonló mértékű emelését is jelentené. Úgy, hogy az idei pedagógus béremelés fedezetét is az EU biztosította – mutat rá a GKI friss elemzése.
Az eddigi gazdaságpolitikai víziók és átfogó tervek a keresetekre nem hozták meg az átütő sikert. Eszerint az éves nettó átlagkereset szempontjából 2008 óta Magyarország lefaragott Lengyelország és Csehország előnyéből 8-10 százalékpontot, míg Szlovákiával egy szintre kerültünk. Ugyanakkor, amíg 2008-ban a magyar nettó átlagkereset kevesebb, mint felén voltak a bolgárok, addigra ez a szám 2023-ra 75 százalékra változott. Hasonló a jelenség a románoknál, ott ez az arány 69 százalékról 89 százalékra javult. Tény, hogy alacsonyabb szintről könnyebb gyorsan fejlődni.
A nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as forint/euró árfolyammal számol az időszak végére, ami nagyjából éves 1,5 százalékos árfolyamromlást jelentene. A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének, ami a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5 százalékos (a többi külföldi cégnek évi 0,7 százalékos) költségnövekedést jelent, ami a profit (az árbevételből nagyjából 2,5 százalék) eltűnéséhez vezet.
Ahhoz, hogy a régiós átlagból ne lógjunk ki nagyon (ne legyünk túl drágák a külföldiek számára) legalább 500 forintos euró árfolyam lenne ideális 2028-ra.
