A közleményben Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kifejtette, a munkáltatók és a munkavállalók 2021. február 22-ig a munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról. Az átmeneti rendelkezés hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben talpon maradjanak, ezzel védi a magyar gazdaságot és munkahelyeket - fűzte hozzá.

Emlékeztettek: a kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését.

A járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára. A távmunkában dolgozók tavaly nyár végén, ősz elején még mintegy 250 ezres száma részben a támogató szabályozásnak köszönhetően 2020 decemberére 400 ezer fölé nőtt - áll a közleményben.

A kormány rendelete értelmében a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltatók és a munkavállalók a munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó előírásaitól eltérően is megállapodhatnak, ami mindkét fél érdekeinek érvényesülését segíti. Az előírás számos könnyítésre teremt lehetőséget, így a munkavégzés helye szabadon választható, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

A munkáltató távmunkavégzés esetén költségtérítést fizethet, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százalékával - 2021-ben tehát 16 740 forinttal - járulhat hozzá a munkavállaló kiadásaihoz. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét - ismertette a tárca.

Az ITM szerint a cégeknek érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha tevékenységi köreik, működési sajátosságaik ezt lehetővé teszik, és az átállás nem gátolja munkavállalóikat feladataik teljesítésében.