Akadálypálya: külföldiek áfa-visszatérítése Magyarországon
A külföldi vállalkozások gyakran találkoznak azzal, hogy magyar áfát tartalmazó számlát kapnak a Magyarországon vásárolt szolgáltatásokról vagy termékekről. Ezeknek az áfáknak az összegét – ellentétben a hazai vállalkozások többségével – nem tudják a saját áfabevallásukban elszámolni vagy visszaigényelni, mert nincs sem magyarországi letelepedettségük, sem pedig magyar adószámuk.
Fotó: Depositphotos
Nekik az áfát ezért minden évben egy különleges eljárásban kell visszakérniük. A kérelemhez nem kell minden számlát és alátámasztó dokumentumot mellékelni, elég csak az érintett számlák sorszámát feltüntetni. A magyar adóhatóság a kérelem benyújtását követően ezért gyakran azt kéri a külföldi vállalkozásoktól, hogy további iratokat nyújtsanak be, egy hónapos határidővel.
Fellebbezésben már nem lehet további iratokat csatolni
Ha a külföldi vállalkozás az egy hónapos határidőt elmulasztja (sokszor ártatlan adminisztratív okokból), akkor az adóhatóság információhiányra hivatkozással megszünteti az eljárást, és nem téríti vissza az áfát.
Sokan próbálják helyrehozni a problémát úgy, hogy a jogorvoslati (fellebbezési) eljárás keretében küldik meg a kért iratanyagot. A másodfokú hatóság azonban rendszeresen elutasítja ezeket, mivel a magyar eljárásjogi szabályok szerint a fellebbezési eljárásban már nem lehet olyan iratokat átadni, amelyeket az adózó korábban az adóhatóság kérése ellenére sem adott át. Ezzel pedig végérvényesen a magyar költségvetésben marad az áfa.
