Egy nappal korábban a Pénzügyminisztérium közleménye még egész másról szólt: az államadósság mértéke 73,5 százalékra csökkent 2023-ban, míg a költségvetés hiánya 6,7 százalékon alakult. Ezzel a magyar államadósság mértéke továbbra is közel 10 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A kormány az idei és a jövő évi költségvetésben is csökkenő hiánnyal és államadóssággal számol. Ehhez képest az ÁKK most új finanszírozási tervvel állt elő, mely szerint az új nettó finanszírozási igény 1467 milliárd forinttal magasabb, mint a tavaly december elején közzétett eredeti terv. A forint intézményi piaci kibocsátásának emelése biztosítja nagyrészt a megemelkedett finanszírozási szükséglet fedezését, ezt az év elejétől az aukciókon tapasztalt magasabb intézményi kereslet teszi lehetővé. A lakossági értékesítés mennyisége eddig a vártnak megfelelően alakult, ugyanakkor az értékesítés szerkezete változott. A decemberben megfogalmazott cél, a 2 százalékos GDP-arányos nettó lakossági finanszírozás fennmarad, ugyanakkor a lakosság diszkontkincstárjegy-állománya lassabban csökken, és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. Az ÁKK emelte a diszkont kincstárjegyek (DKJ) év végére tervezett állományát, amit a lakossági és intézményi piacokon látható kereslet tett lehetővé. A tervezett devizafinanszírozás is emelkedett, amit a 2024- ben már megvalósult, a vártnál kedvezőbb kereslethez igazodó magasabb nemzetközi devizakötvény-kibocsátások tettek lehetővé. A megemelt finanszírozási igény alapján számított éves finanszírozási terv 39 százalékban teljesült március végéig, vagyis meghaladta az időarányosat.