A hamisított termékek – természetüknél fogva – számos negatív következménnyel járnak. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott, globális piacot 2017-2019 között vizsgáló jelentése szerint a hamisítványok nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi kockázatok (például a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági kockázatok (például a hamisított gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (például hamisított vegyszerek és növényvédő szerek).
A tanulmány a vámhatósági lefoglalásokból származó és egyéb jogérvényesítési adatokat elemzi, és azt vizsgálja meg, hogyan jutnak el a veszélyes hamisítványok a fogyasztókhoz. Az unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ezek közül a leggyakrabban lefoglalt termékek a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezen kívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjármű-alkatrészek (8 százalék) mennyisége is.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán kiemelte, csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni.
Élen Magyarország
„Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében” – mondta Pomázi Gyula.Főleg Kínából jönnek ezek a termékek
A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a lefoglalások csaknem háromnegyedét tették ki. Törökországból a veszélyes árucikkek 9 százaléka érkezett.
Az unión belül 2017-19-ben a veszélyes hamisítványok elsődleges célországa Németország volt: az összes, Európai Unióba szánt és a vámhatóságok által lefoglalt, leginkább veszélyesnek tekinthető hamisítvány 47 százaléka ide irányult. Németországot sorrendben Belgium, Dánia, Olaszország, Spanyolország és Ausztria követi (a vizsgált időszakban az Egyesült Királyság még az EU része volt, így Magyarország az uniós tagországok között a 16. ezen a listán).
Postán érkezik
Ami a terjesztést illeti, a hamisítók – a koronavírus terjedése által is megnövekedett online vásárlás miatt – leginkább a postai csomagok útján történő szállítást részesítették előnyben. Ezek a kis csomagok megnehezítik a vámhatóságok átvilágítási és felderítési munkáját. Összességében a lefoglalt veszélyes áruk 60 százalékát postai szolgáltatók szállították, illetve a tengeri szállítási mód is népszerűnek tekinthető. Utóbbi kapcsán a lefoglalt hamis termékek 6 százaléka esetében Magyarország volt a célállomás.
