Újabb részlet érkezett - Kép: SXC

A korábbi 350 milliárd forint után megérkezett Brüsszelből az újabb 140 milliárd forint uniós forrás, amelynek felszabadításáról szeptember 9-én egyezett meg Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Johannes Hahn uniós biztossal - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).

Tájékoztatásuk szerint az Európai Bizottságtól eddig érkező összesen 490 milliárd forint lehetővé teszi a forráslehívás jelenlegi sebességének tartását. A tervek szerint a tavaly elért rekordkifizetést az NFÜ idén szeretné jócskán meghaladni, október elejéig 1020 milliárd forintot juttattak el a kedvezményezettekhez. A tervek szerint 2013-ban 1500 milliárd forintot kell kiutalnia az NFÜ-nek. Az eddigi tapasztalatok szerint az év utolsó negyedévében érkezik be a legtöbb számla a kedvezményezettektől, így reális maradt a cél, hogy az év utolsó 3 hónapjában 500 milliárd forint jusson el a pályázatok nyerteseihez.

Három uniós forrásból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a kohéziós alapból és az Európai Szociális Alapból függesztette fel ideiglenesen az Európai Bizottság a Magyarországnak folyósítandó támogatások kifizetését.

A pénzek felszabadításáról  a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kormánybiztosként irányító Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember elején állapodott meg Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal. Miután a bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarországnak sikerült megszüntetnie a szabálytalanságokat, az alku értelmében a bizottság azzal a feltétellel szabadítja fel a visszatartott forrásokat, hogy Magyarország öt százalékos, 69-75 milliárd forintos, úgynevezett korrekciót fogad el, vagyis a korábban benyújtott igények öt százalékát a bizottság nem fizeti ki. Ezért Magyarországnak ennyivel korrigálnia kellett a korábban benyújtott fizetési igényeket. Ezek a beadványok érkeztek meg most Brüsszelbe.

Mind Lázár János, mind Johannes Hahn hangsúlyozta, hogy a pénz nem vész el automatikusan Magyarország számára, a forrásokat Magyarországnak lehetősége van újra elkölteni. Ehhez viszont a hétéves uniós költségvetési periódus végéhez közeledve arra van szükség, hogy a magyar hatóságok az év végéig megpályáztassák a pénzeket és szerződést is kössenek a kedvezményezettekkel. A projektek megvalósítására azt követően még kettő, egyes esetekben három év áll rendelkezésre. Ha viszont nem sikerül az év végéig helyet találni a forrásoknak, akkor a pénzek Brüsszelben ragadnak, a beragadó forrásokat pedig Magyarország már nem tudja majd lehívni. A kérdéskör azért különösen fontos, mert jelenleg 10 magyar beruházásból 9 uniós támogatással készül. (A beruházásokat elsősorban az útépítések és egyéb uniós fejlesztések húzzák.)