Hernádi Zsolt a rezsivédelem témáját érintve fontosnak tartotta, hogy a rezsicsökkentés kedvezményezettjei valóban a ténylegesen rászorulók legyenek, és a lakosságnak egy részének igenis szüksége van támogatásra - hangoztatta. „Van létjogosultsága annak, hogy a lakosság kap támogatást, de nem lehet, hogy ez mindenkire érvényes legyen” - jelentette ki.

A Mol pénzügyi helyzetéről és gazdasági környezetéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei évben a cég makrogazdasági, olajipari környezet sokkal rosszabb, mint a tavalyi volt. Hozzátette: tavaly a vállalatoknál az ipari beruházások összege már markánsan elkezdett csökkenni, és a magyar makrogazdaságban három év múlva hiányzik majd, ha a Mol csökkenti a beruházásait.

Az extraprofitadóval összefüggésben megjegyezte, "az olyan, mint a kábítószer: rá lehet szokni". Úgy fogalmazott: „egyszer-egyszer lehet használni, de utána gyorsan ki kell vezetni, mert beruházások fognak elmaradni.”

Kitért arra is, hogy a Molnál azt vallják, ami jó a cégnek, az jó az országnak is, és ez fordítva is igaz: ami rossz az országnak, az rossz a Molnak is. Hozzáfűzte: egy magyarországi központú vállalat akkor lehet erős, ha a magyar kormány is erős.

Hernádi Zsolt – aki a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke is – arról beszélt, hogy az ő felfogásában az egyetemek átalakítása sebességváltásnak tekinthető. A kuratóriumok sok olyan döntést tudnak meghozni, ami korábban évekig tartott. Az átalakítás gyorsítás, ütemváltás, amire a felsőoktatásnak szüksége volt.