A Magyar Nemzeti Bank közleménye szerint a pénzváltók - amelyeket bankjaik elégtelenül ellenőriztek - több pénzmosásgyanús ügyletet nem jelentettek, nem kérdeztek rá ügyfeleik pénzeszközeinek forrására, emellett hiányos volt szűrési és kockázatértékelési gyakorlatuk is.
A jegybank hangsúlyozta, hogy a feltárt hibák ellenére a hazai pénzügyi rendszer pénzmosás-megelőzési szempontból is stabil, megbízhatóan működik.
Az MNB 2020 augusztusától témavizsgálatot végzett a Raiffeisen Bank Zrt.-nél, a Takarékbank Zrt.-nél, valamint a két hitelintézet valamelyike által megbízott egyes pénzváltó ügynököknél, így a Best Change Team Kft.-nél, a Ciklámen-Tourist Idegenforgalmi Zrt.-nél, a Corner Trade Kft.-nél, az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-nél és a Szalai-Dodá Kft.-nél. A pénzváltási tevékenységhez kapcsolódó pénzmosás megelőzési eljárások, kontrollok alkalmazására vonatkozó jogszabályi előírások betartását tekintették át.
Az érintett pénzváltó ügynökök több alkalommal nem vagy nem a jogszabálynak megfelelően tettek eleget a pénzmosásgyanús ügyletekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek az illetékes pénzügyi információs hatóság felé. Az MNB kiemeli, hogy ha ezek a - haladéktalanul megteendő - bejelentések elmaradnak vagy késnek, az veszélyezteti a hatóság hatékony fellépését a pénzmosás- vagy terrorizmusfinanszírozás-gyanús tranzakciókkal szemben.
Egyes pénzváltók emellett számos alkalommal nem is szerezték be kockázatosnak tekintett ügyfeleiktől (még a jogszabályban előírt kötelező esetekben sem) a pénzeszközeik forrására vonatkozó információkat, így nem is ítélhették meg megfelelően az adott tranzakciók, illetve ügyfelek pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatát.
Az MNB hiányosságokat tárt fel egyes pénzváltóknál a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatos szűrőrendszeri riasztások dokumentálásában és az erre vonatkozó eljárásrendben is. E monitoringtevékenység alapvető fontosságú a pénzmosási kockázatok megállapításához, hiszen elsődlegesen a szűrőrendszer által generált riasztások feldolgozása alapján állapítható meg a gyanús ügyletek bejelentésének szükségessége. A pénzváltók belső kockázatértékelése sem tartalmazta az elvárt módon a tevékenységükhöz kötődő pénzmosási kockázatokat, egy pénzváltó ügynöknél pedig az egyes ügyletekhez, ügyfelekhez kapcsolódó adatmegőrzési gyakorlat sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
A jegybank megállapította, hogy a megbízó hitelintézetek - jogszabályból eredő kötelezettségük ellenére - saját ügynökeiknél végzett vizsgálataik során nem vagy nem teljeskörűen tárták fel a pénzváltók bejelentési, a pénzeszköz források eredetének azonosítására vonatkozó, illetve a szűrési és belső kockázatértékelésük elégtelen volta miatti jogszabálysértéseket. Márpedig a hitelintézetek ellenőrzései kiemelt jelentőségűek, hiszen (társasági formája, mérete alapján) nem minden pénzváltó ügynöknek kell belső ellenőrzési funkcióval rendelkeznie. Ha viszont nem megfelelőek a megbízó hitelintézet kontrolljai, azok nem tárják fel az ügynökei vonatkozó kockázatait.
Mindezek nyomán a jegybank a mindenkori pénzmosás-megelőzési jogszabályoknak való megfelelésre vonatkozó figyelmeztetés mellett - határidők kitűzésével - kötelezte az érintett hitelintézeteket és pénzváltókat a jogsértések megszüntetésére, valamint a bankokat a pénzváltó ügynökeiknél elvégzendő teljes körű, a jogsértések kiküszöbölését célzó intézkedéseikre fókuszáló pénzmosás-megelőzési vizsgálatok lefolytatására.
A hiányosságok miatt az MNB a Raiffeisen Bank Zrt.-re 16,25 millió, a Takarékbank Zrt.-re 12,5 millió, a Ciklámen-Tourist Idegenforgalmi Zrt.-re 36,875 millió, a Corner Trade Kft.-re 19,25 millió, az IBUSZ Utazási Irodák Kft.-te 23,75 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki (a két másik pénzváltó a figyelmeztetéseken és kötelezéseken túl nem kapott pénzbírságot). A bírságösszeg mértékét több esetben enyhítette, hogy az érintett társaságok megkezdték a hibák kijavítását.
