1. Miben különbözik a jogkövetési vizsgálat az adóellenőrzéstől?

Fontos különbség, hogy a jogkövetési vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság ismételten vizsgálat alá vonhatja az adózót ugyanazon időszak és tények tekintetében. Továbbá a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság adókülönbözetet, illetve ehhez kapcsolódóan adóbírságot nem szabhat ki, mulasztási bírság kiszabására azonban jogosult az adóhatóság.

dr. Ramocsa Dávid (Fotó: Deloitte)

„Extrém esetben ez utóbbi önmagában is nagy terhet jelenthet az adózóknak. Egy Európai Unió Bírósága elé került ügy tárgya például az volt, hogy egy jogkövetési vizsgálat során a kockázatosnak minősülő adózóra néhány adminisztratív hiba miatt több mint 100 millió forintos mulasztási bírságot szabtak ki” – magyarázza dr. Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje. Végül ebben az esetben az adózónak adtak igazat, a bírságot mérsékelni kell.

2. Mit ellenőrizhet a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság?

Alapvető különbség, hogy az adóellenőrzéssel szemben a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság nem az összes, csupán egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja adott időszakon belül. Az adóhatóság azonban széleskörű jogosultságokkal rendelkezik ebben az eljárásban is. Többek között információkat gyűjthet a bevallásokban szereplő adatok valódiságáról, a gazdasági események körülményeiről, illetve ellenőrizheti például az adóbevallás szabályszerű teljesítését. A vizsgálat pontos kereteit a megbízólevél jelöli ki, amelyet gyakran „általános megbízólevélként” adnak ki, így a jogkövetési vizsgálat adott esetben megközelítheti egy adóellenőrzés hatókörét is.