1. Miben különbözik a jogkövetési vizsgálat az adóellenőrzéstől?

Fontos különbség, hogy a jogkövetési vizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság ismételten vizsgálat alá vonhatja az adózót ugyanazon időszak és tények tekintetében. Továbbá a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság adókülönbözetet, illetve ehhez kapcsolódóan adóbírságot nem szabhat ki, mulasztási bírság kiszabására azonban jogosult az adóhatóság.

„Extrém esetben ez utóbbi önmagában is nagy terhet jelenthet az adózóknak. Egy Európai Unió Bírósága elé került ügy tárgya például az volt, hogy egy jogkövetési vizsgálat során a kockázatosnak minősülő adózóra néhány adminisztratív hiba miatt több mint 100 millió forintos mulasztási bírságot szabtak ki” – magyarázza dr. Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda adóperes csoportjának ügyvédje. Végül ebben az esetben az adózónak adtak igazat, a bírságot mérsékelni kell.

2. Mit ellenőrizhet a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság?

Alapvető különbség, hogy az adóellenőrzéssel szemben a jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság nem az összes, csupán egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja adott időszakon belül. Az adóhatóság azonban széleskörű jogosultságokkal rendelkezik ebben az eljárásban is. Többek között információkat gyűjthet a bevallásokban szereplő adatok valódiságáról, a gazdasági események körülményeiről, illetve ellenőrizheti például az adóbevallás szabályszerű teljesítését. A vizsgálat pontos kereteit a megbízólevél jelöli ki, amelyet gyakran „általános megbízólevélként” adnak ki, így a jogkövetési vizsgálat adott esetben megközelítheti egy adóellenőrzés hatókörét is.