Veszélyt rejteget a próbanap

Bevett gyakorlat, hogy a leendő foglalkoztatók egy-egy munkakör betöltése előtt ún. próbainterjúval / próbanappal kívánnak megbizonyosodni arról, hogy a munkakör betöltésére jelentkezők valóban rendelkeznek-e a tőlük elvárt gyakorlati tapasztalattal, alkalmasak-e az adott munkakör betöltésére. Az ehhez hasonló, még a konkrét szerződés megkötését megelőző gyakorlatok megkönnyítik a betanítási folyamatot is, egyszersmind rugalmas lehetőséget biztosítanak mindkét fél számára annak eldöntéséhez, valóban „egymást keresik-e”.

Az adóhatóság ugyanakkor előszeretettel hivatkozik arra, hogy a próbainterjú, próbanap intézményét a magyar jog nem ismeri. Álláspontja szerint, ha valakit „próbajelleggel” foglalkoztatunk, az illetőt már akkor is legalább az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint be kell jelentenünk (hacsak már az adóhatóság vizsgálódása során nem tudjuk megfelelően bizonyítani, hogy az illető nem munkaviszonyban, hanem – például – megbízási jogviszonyban működik közre a tevékenységünkben).

„Az adóhatóság szerint ez még akkor is így van, ha a leendő munkavállaló csak pár óra erejéig, kifejezetten az interjú részeként végez nálunk részfeladatokat, mindezt ráadásul bármilyen ellentételezés nélkül – ami eleve kizárja, hogy a költségvetést és így a feketegazdaság elleni küzdelmet bármilyen csorba érje” – mondja Barta Péter, a Jalsovszky csoportvezető ügyvéde.

Az egyszerűsített foglalkoztatás sem kivétel

A fentihez hasonló, alkalmi jellegű munkavégzések könnyebb és rugalmasabb adminisztrálására hozta létre a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás intézményét. Az adminisztratív könnyítés ellenére ugyanakkor a jogszabály az ilyen típusú foglalkoztatásnál szigorú határidőt szab a bejelentés megtételére (a munkavégzés megkezdése előtt meg kell tenni a bejelentést, amely akár telefonon keresztül is teljesíthető).