MAGYARORSZÁG
Hulladékégető Várpalotán (142 millió euró) A helyi lakosság tiltakozása ellenére az uniós forrásból megvalósuló Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszer részét képezi egy 100 ezer tonna/év kapacitású hulladékégető is Várpalota mellett. A hulladék elégetése egyrészt jelentős mértékű környezeti terhelést jelent - többek között légszennyezés formájában-, másrészről nagyban gátolja a hulladékprobléma valódi megoldását jelentő megelőzést, mivel a megépült égetőnek a nyereségesség miatt szüksége van a még több hulladékra. A hulladék előállítása, válogatása, szállítása szintén jelentős mértékű környezeti terhelést jelent, mely alapján nyilvánvaló, hogy ez a beruházás egyáltalán nem sorolható a környezetvédelmiek közé, sőt azzal éppen ellentétes.

M0 keleti szektor (348 millió euró) Az M0 Kohéziós Alapból és az Európai Beruházási Bank hiteleiből épülő keleti szektora nem tölti be alapvető funkcióját, hogy elkerülje a lakott területeket és a közlekedésből eredő légszennyezést az emberektől távolabb vigye, mert Csömör és Árpádföld közötti szakasza a lakóházaktól pár méterre halad el. A beruházás felesleges, mert nemsokára megépül az M31-es, - mely valóban elkerülő út lesz és a vitatott szakasznak valódi alternatívája. A keleti szektor tervezése során a helyi lakosságnak és civil szervezeteknek nem adták meg a jogszabályokban biztosított véleményezési lehetőségeket, ezért jogorvoslatért az Európai Bizottsághoz fordultak.
LENGYELORSZÁG
"Via Baltica" autópálya (S8) A "Via Baltica" elnevezésű autópálya S8-as szakasza, mely a Transz-Európai hálózat Varsót Helsinkivel összekötő szakasza, visszafordíthatatlan és súlyos környezeti károkat fog okozni három európai jelentőségű természetvédelmi területen, melyek a NATURA 2000 hálózat elemei. Ezeken a területeken számos veszélyeztetett állat- és növényfaj él, mint például a fekete sas, farkas, hiúz és a haris. Ezt a környezetileg legkárosabb útvonalat annak ellenére fogadták el, hogy számos alternatív útvonal létezik, melyek nemcsak rövidebbek, de a városokat és az értékes természetvédelmi területeket is elkerülik.
CSEHORSZÁG
Duna-Odera-Elba csatorna (666 millió euró) A Duna, Odera és az Elba folyókat összekötő csatorna 80 kilométeres szakaszát kívánják uniós forrásból megépíteni. A beruházás környezeti szempontból rendkívül káros, gazdasági szempontból pedig nem indokolható. A csatorna Közép-Európa legértékesebb ártéri erdőit tenné tönkre, mialatt vele párhuzamosan már most is fut egy vasútvonal, mely nincs kihasználva, így a közúti közlekedés alternatívája lehetne jelenleg is.
SZLOVÁKIA
Slatinka duzzasztó (81 millió euró) A szlovák vízügy uniós források felhasználásával egy duzzasztó építését tervezi Zólyom mellett, habár ennek még a szükségességét sem sikerült bebizonyítani. Az építés oka már sokszor megváltozott. Jelenlegi indok, hogy a duzzasztó hűtővizet bocsátana a 100 kilométerre fekvő mohi atomerőmű rendelkezésére. A duzzasztó egy 12 kilométer hosszú völgyet árasztana el, mely potenciális NATURA 2000 terület és számos veszélyeztetett növény és állatfaj élőhelye, mint például a vidra vagy a ritka orchideák. A duzzasztó a történelmi Slatinka települést is veszélyezteti és közel 100 embert kellene kitelepíteni.
ROMÁNIA
Duna hajózhatóvá tétele (168 millió euró) A magyar kormányhoz hasonlóan a román hatóságok is a Duna hajózhatóvá tételét tervezik. Ez a hivatalos definíció szerint azt jelenti, hogy egész évben 2,5 méteres minimum mélységűvé, gyakorlatilag egy csatornává alakítják a Dunát, ezzel megsemmisítve legértékesebb természeti területeit, melyek már NATURA 2000 területnek lettek kijelölve és olyan veszélyeztetett állatok élőhelye, mint a borzas gödény. Pedig ez a károkozás egyszerűen elkerülhető, olyan hajók kialakításával, melyek a jelenlegi adottságokhoz alkalmazkodnak.