A szövetség közleményében kiemelte, hogy a turizmus adja a magyar GDP 14 százalékát, amelynek 50 százaléka Budapesten realizálódik. A fővárosi szálláshely-kapacitásoknak pedig több mint 50 százaléka rövid távon kiadott lakásokból áll, a szállodák a teljes kapacitás felét sem teszik ki.
Ezért a Magyar Éttermi Szövetség azt javasolja, hogy a kormány szánjon egy évet a kérdés szakszerű szabályozására. Ebben az időszakban egy szakmai csapat végezzen piaci felmérést, tanulmányozza a nemzetközi tapasztalatokat és legjobb gyakorlatokat, valamint egyeztessen a szakmai szervezetekkel. Ezen alapulva olyan szabályozást kell kidolgozni, amely iránymutató lehet európai szinten is.
A szövetség szerint a szabályozásnak elsősorban Budapest belső kerületeire kell fókuszálnia, leginkább Pest belső kerületeire, illetve különösen a világörökségi területekre. Nem szükséges országos hatályú szabályozást bevezetni.
Továbbá fontosnak tartják, hogy a szabályozásnak biztosítania kell az egységes közteherviselést és a versenysemlegességet. Mindezek mellett a szövetség átmeneti intézkedéseket is javasol, elsőként, hogy 2025. január 1-jétől egy próbaév keretében ne lehessen új engedélyt kiadni rövidtávú lakáskiadásra Budapest világörökségi területein. A második javaslatuk, hogy jövőre legyen egységes adózási rendszer, amely a szállodák adózási szabályaival azonos módon és mértékben érvényes a rövidtávú lakáskiadásra is.
(MTI)