Nem először élt, igaz, nem sok eredményt elérve a lehetőséggel a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, hogy a kormányzatnak eljuttatta kidolgozott javaslatait az adó- és járulékrendszer átalakításáról a saját szakterületén. Teszi ezt azért a szövetség, hogy a közteherviselés szinkronban legyen végre az agrárgazdaság szereplőinek jövedelemtermelő képességével.
Pénzt a vállalkozásoktól lát az állam
A fennálló elvonási és támogatási rendszer az agrár társas vállalkozásokra nézve diszkriminatív, tarthatatlan, jelenlegi formájában ellehetetleníti a mezőgazdasági árutermelőket, foglalkoztatókat, gyorsítva a még meglevő munkahelyek elvesztését is. Emellett tág teret ad továbbá a szürke és fekete gazdaságnak.
A rendszer azonban láthatóvá tehető, ha meghatározzák az ennek megfelelő kategóriákat és az ellenőrzési pontokat. Ennek nem lehet akadálya az adóhatóságok szűkösnek mondott kapacitása sem, mert a ma is fennálló nyilvántartási rendszerekből, a megfelelő kockázatelemző programok kidolgozásával, csakúgy, mint az elvárt adónál, az ellenőrzési szisztéma felállítható. Ráadásul úgy, hogy ez a termelőknél számottevő adminisztrációs többletet nem eredményez és az árutermelő körben alkalmazott számlák, megfelelő egyéb bizonylatok szigorú számadásának megkövetelésével, akár évekig is, nyomon követhető.
A családból csak egyA MOSZ álláspontja szerint el kell jutni arra a szintre, amikor az árutermelők, gazdálkodási formától függetlenül kiszámítható, nyomon követhető elbírálásban - ideértve az adókat, járulékokat, egyéb közterheket, adó visszatérítéseket, támogatásokat és más preferenciákat egyaránt - részesülnek. Ehhez viszont meg kell fogalmazni a termelői kategóriák feltételrendszerét, valamint az átmeneti és az átálláshoz megfelelő időben alkalmazható szabályokat is. Ennek megfelelően az erre vonatkozó javaslatainkat az alábbiakban foglalják össze, azzal, hogy mind a hatályba léptetés, mind a kötelező alkalmazások esetén szükségesnek tartják meghatározni a megfelelő időhatárokat.
A szövetség javaslatai között találtuk, hogy az alkalmi kistermelőt például hogyan tennék "láthatóbbá". Ebbe a körbe az a regisztrált őstermelő tartózik, aki kistermelői igazolvánnyal rendelkezik, s akire az általános előírások vonatkoznak. Alkalmi fölöslegét értékesíti, és ha az éves árbevétele nem éri el a 600 ezer forintos értékhatárt, adómentes, bevallásra nem kötelezett. A MOSZ azt javasolja, hogy egy közös háztartásból ezt csak egy személy választhassa, nyilatkozva arról is, hogy a vele közös háztartásban élők közül más nem váltott ki igazolványt és nyilatkozatát adóévenként megismétli, valamint kiegészíti az előző év árbevétele összegének a közlésével. Bevallási kötelezettsége nincs, adó, járulék és más fizetési kötelezettsége nincs (tevékenysége gyakorlatilag köztehermentes), támogatásra, gázolaj jövedéki adó visszatérítésre, kompenzációs felárra nem jogosult, önkéntes alapon biztosítást köthet. Az értékhatár túllépését annak bekövetkezésétől számítva legfeljebb 30 napon belül bejelenti.
Mivel bevallási kötelezettség alá nem esik, számottevő többlet adminisztrációval sem kell számolnia. Évenkénti nyilatkozata, adatszolgáltatása pedig a regisztráló hatóságoknál teljesíthető.
Nem több a papírmunka
A MOSZ eljuttatta szabálytervezetét az árutermelő kistermelőkről éppen úgy, mint a kistermelők egyszerűsített bevallásáról. Javaslatuk egyik esetben sem jelentenek számottevő adminisztratív többletet. A számlákat például a tételes elszámolás választása miatt eddig is gyűjteni kellett, a kedvezményes értékhatár emelése pedig az előírt költségszint miatt ezt tovább ösztönözheti, csökkentve ez által is a szürke, fekete gazdaság arányát. Ezeknek az ellenőrzéseket segítő javaslatoknak a bevezetéséhez szintén megfelelő átmenet biztosítása szükséges.
